Ex Costa - Változás dalszöveg (lyrics)
[Ex Costa - Változás dalszöveg lyrics]
Metróra ülök tehát
Egy néni ül le mellém a székre
Issza a hazai hideg teát
Megkérdezi hány megálló
Ezen a metrón a ferenc körút
De meglátja a szöges karkötom
Miközben számolom a megállót
R: Meglép, és én kis híján
Az arcába ordítok, hogy
Ne félj tolem, mert én más vagyok
Én vagyok a változás
Este koncert, éljenek a punkok
Biztostu, póló és farmer
Amíg a koncert helyszínére tartok
Nézem, melyik éjszakai kell
Nagy a buli, pogó és haverok
Új arcok a régiekkel
Egy srácnak, akivel épp beszélek
Megemlítem, mi az a bohr modell
Valakinek ijeszto, hogy szerelmes vagyok
Valakinek az, ha éppen nem
Ha szeretem a zenét, épp akkora baj, mintha
Fából van a botfülem
A fene sem érti, kinek mi a jó
És hogy ezt hogy kellene kitalálni
Úgy döntöttem, hogy nem érdeel már
De mégis utálom, ha valaki