Fallen Angel - Reménytelen szerelem dalszöveg (lyrics)

Egy komor este, a hold szürke fénye
Tép utat a szomorú, halk sötétségbe
Sikolya hallatszik a sötét árnynak
Midőn szakad szét a gyötrő bánat

S helyébe eljő, egy sötétebb kor
Hol már kínzó remény sem honol
Egy kietlen pusztaság, ez maradt
Hol nincs több hajnal, csak alkonyat

E komor sötétben reszketve bújva
Írom végső soraimat újra meg újra
Kezem folyton csak inog, s remeg
Midőn papírra íveli, már kínzó neved

Tudom jól, elrontottam nagyon
S hiába mondom: nem volt alakalom
Hisz lett volna, csak gyáva voltam
Füledbe súgni legbenső vágyam

Most és örökké a másé vagy már
S engem csak gyötör a kínzó magány
Szívem darabokra tépi a sötétség
Nincs többé remény, nincs többé szép

Most, hogy eljött hát az utolsó alkonyat
Kívánom: testem nyugodjon por alatt
Hisz már nem vagyok senki többé
Érzelmek nélkül, a pusztán dermedek kővé