FankaDeli - Dráma kevés humorral /DJ Coma Remix dalszöveg (lyrics)

Csak egy romantikus tahó egy pali a sok közül
Egy saját kis sztorival a világ elől menekül
Persze volt, hogy remekül mentek a dolgok
Gondoltam egy bort kibontok
Felhívtalak te átjöttél
Szeretkeztünk hajnalig de nem mondtam
Hogy maradj itt hagytalak és te mint az
Ördög sugalma száltál tovább
A haverok jöttek mentek magam
Mögött hagytam ezer komát
Az élet lovát azt hittem betöröm
Hisz ki ha én nem mára kétlem
Hogy egyáltalán meglelem az istállót
Engem senki nem istápolt
Csúfoltak és lenéztek
Mára ez nem érdek de emlékem
Temérdek és nem ismerek
Szemérmet az elméletem egyszerű a
Szavak halmaza eszköz
De az érték a tett mindegy
Hogy ki mit mond ami meggyőz
Csak amit látok sajnos nem
Amit érzek mögöttem rémek
Ha éjfélt üt az óra
Kopott lámpám árnyékában mintha
Hangod újra szólna de a
Tapasztalat foltja csorbítja
A jövő fényét mindenki kapott
Sok élményt sok milliárd
Történet bennem furcsa érzést kelt
Az éjszaka gyermeke
Sokáig gondoltam én vagyok ha majd meghalok
Követem az angyalokat de rájöttem
Hogy maradnom kell
Megélnem a holnapokat tegnappá varázsolva
E vég nélküli betondzsungelben saját
Magam kezét fogva
Lopva egy pillanatnyi csendet ami
Megment éjről éjre
Félve járni köztetek fejemben
Öngyilkos ötletek
A rettegés körbevett cikázva zsigereimben
Sokszor ölre ment villámként a tudat
Hogy a múltat amíg magam előtt
Gurítom utamon nem hagy
Repülni ahogyan álmomban
Amit keresek lehet túl távol
Van pedig fejemben felmázoltan
Alapvető szabályok hogyha arra járok
Ne felejtsek figyelni
Egy toll egy zene meg egy
Cetli és leesik a lényeg
Körülöttem a lények barátok ti
Pedig gyermekeim hiszen
Magam fia nem lehetek először nevetek
Hogy nem érted de te kérted
Hogy mondjam el az éjszaka kölyke
Te vagy és én állok mögötte maga
Az éj de nem kell, hogy félj
Nem bántalak úgyis majd rám szakad
A hajnal a naptól
Elfordulok szomorkás arccal és
Kivárom az alkonyom
Hiszen sarjaim nem hagyhatom ez
Az én kis börtönöm
Téged is rabul ejt szökni nem
Tudsz így marad ez örökkön örökkön örökké

A végtelen szült engem az éjszaka felnevelte
Ébredni nem merek pedig meglehet, hogy
Az emberek nem is ördögök de félek
Hogy eltemet

Viszem a balhét feri
Bűnbaknak perfekt példány
Körülöttem sokszor volt jó pár szép lány
Velük jött a szerelem és az ármány
A wcben márvány a pénz fura
Lencse mindent torzító látvány
Mint a cigiben a kátrány szavaim
Közt a rímek melyeket
Egy dögös bít gyújt meg és parázslik hajnalig
Azt hittem nincs semmim de rájöttem
Hogy a hit és a becsület
Minden akadályt leküzdhet bármerre
Indulsz bármikor
Szard le bárki bármit szól a te életed
Te éld én meg az enyém
Mindenkinek ott van a szarv a fején a sorstól
Mikor a ördög receptjébe kóstol
A vándor ezzel eleinte
Senki nem számol a lelkiismeret
Kezdetben rád szól aztán
A cinkosoddá válik hamis kéjjel
Pártol százból vagy ezerből
Mindegy halálodig keresed az értelmét a
Létnek az éjben a fények
Ahogy a minta a terítőn talán
Most kaphatsz pár tippet feritől
Ennyitől még nem lesz bajod
Csupán kis adagot árulok
De maradj még hisz csak pár
Sarok és otthon vagy viszont
Az élet nem hagy több időt
Mint egy kinőtt ruha csupán
Emlékeket támaszt fel