FankaDeli - Számtalan dalszöveg (lyrics)

Számtalan gondolat cikázik fejemben
Boromat megittam, viselem keresztem
Negyedik emelet: sokszor megmentett
Ami mást nem mozgat, nekem csak az kellett
A szavak szárnyán még mindig elrepültem
A bajt elkerültem, ő mégis megtalált
Nevetve fordultam felétek, emlékszel?
Aztán sírva kullogtam szívemben tüskével
Álmokat kergettem, mára már előlük
Futok el, rettegek, gyertek lelőjük
Az összeset ordítva vezetem seregem
Rajtam egy sereg szem átkokat idézve
Jobb kezem levágva, a szívem kitépve
Tőlem idézve sok gyermek indult el
Egy baba keretben, rám vésett örök jel
Lefele ásva, bár így érhetek csak fel
Cseppenkét áll össze az én kis tengerem
Tompa a fájdalom, de pengéjén
Mindig fen az életÉrted? Atomok és sejtek
Hazugság a levegőben, valamit sejtek
Részegen könnyebb, mert agyam legfőbb cinkosa
Lelkemet tisztára ő mossa egyedül
Haragom megenyhül, barátként fogadlak
Esélyt adok a holnapnak
Meggondolatlan elmélet
Szakadék szélére magam álltam
Ne kérdezd mért hazárd játék a jövővel
Ne kérdezd mennyit ért
Vékony páncél nem véd engem nyílzápor dühétől
Minden anya vak, ki e világra önként szül
Keserű látomás festi reményem szürkére
Sárkány hátán repülve, arcomon zöld vére
Bárdom élén tiéd, vértemen az enyém
Mágikus massza már a testem és az elmém

Isten hozott a Földön, és
Remélem tetszik majd, amit felénk láthatsz
De mindent majd ne fogj az ördögre
Mert nem azért visz el
Amit hiszelEz maga a börtön

Számtalan jelenet tarkította életem
A két kezem emelem az ég felé
Remélem látsz engem
Remélem vársz rám, itt a hazám
Mégsem az otthonom mindig elő kell kotornom
Pár emléket kopott ládikám mélyéről
Én mindig egyről álmodtam, aztán
Két félből kellett választanom
Mögöttem néhány tanulság
Előttem jó nagy halom lehetőség
Útvesztők tárháza, nap mint nap százával
Adóznak a káosznak engem már vár a jobb, a
Szebb, meguntam a mocskot
Lábam között kígyók siklanak, nyakamon pókok
Tenyeremben skorpió, torkomat
Szorító pillanat
Esküszöm szívemben nincs harag, csak
Dac és düh, mint a tű a fecskendő végén
Én is csak szolgálok nem felemás diadal
Egyszerűen savanyú és dohos
Itt van még egy dal, hogy lássátok végre
Fanka nem okos sem ügyes
Csak kapott onnan mélyről pár fülest
És akár az oroszlán, átszelem a sivatagot
Átszelem az utcákat
A bűneim úgyis megvárnak
Elöször tisztázom a számlám
Valahol még vár rám egy lány, egy ütem
Amit ha meghall a fülem
Szívemnek gyilkos tempót diktálva
Huszonkét év után itt állva a rajtnál
Elveszett a startpiszoly, vissza az öltözőbe
De ha kapnál még egy esélyt
Remélem velem együtt vállalnád a veszélyt
Aztán hirtelen vége, mikor felébredsz délben

Számtalan verzió, számtalan történet
Ha a testem legyőznéd, akkor sem ölnéd meg
Bennem a harcost és bennem az árulót
Bennem a kalmárt és bennem a lázadót
Nevemet felejtsd el, emlékem töröld ki
Magamnak csináltam, számodra körömnyi
A lényegÉrzem már lassan haza érek
Fanka Ferit maradni soha ne kérd meg
Tovább kell állnom
És ha ellöknének, újra felállnom
Érzem vár rám még ezer kaland
Ne emészd magad te sem
Csak indulj!Fogd meg amit tudsz
Aztán el innen
Minden amit láttam, minden amit éreztem
Játék csupán és én játszom
Játszani akarok még a nappal, a Holddal
A csillagokkal
Veled, a zenével, egyszóval magammal
A végtelen végéig elmegyek, meglátod
Onnan küldök neked egy levelet
Hogy tudd, hogy szeretlek!