FankaDeli - Utóirat dalszöveg (lyrics)

Fankadeli a dallam Gizmó utóirat hej
FA ide még pont elfér
Itt még pont van hely a papíron
Ahogy átsétál a pici bogár
Az elejtett nagyítón
Aztán látni véli a mennyeknek, óriás kapuját
Ahogy a füves srácok
Meg a real rappet behaluzzák
Akár Szaffi az erődbe, indultam a kincsért
Nem dog vagyok csak kiskutya
De ébresztem a sintért és rohanok
Mert üldögélni nem tudok a babéron
Később se leszek professzor
Mégis volt pár kadétom
Nem is vagyok veretlen, jócskán érzi a tarkóm
Száraz tények ezek, pedig elcsúsztál a narkón
Ami nektek barátság, az nekem csak indíték
Mert a mozi épp el kezdődött
De már majdnem bepisilnék
Cipelem a fájdalmat, de egyszer úgyis elejtem
Mit te művésznek érzel
Csupán hétköznapi selejtem
A helyedben engem égetne, soraimnak támasza
Se pont nincs, se kérdőjel
Csak így méltatlak válaszra
Ha én hiszem, hogy van igazság
Ami a valóval határos
Mert bűzlik a hazug szó
Bár az árnyéka lakájos
De Feri napon sétál, tűző sugarak nyomán
Már nem akarok ügetni, a hírnév túrós lován
Már láttam éppen eleget
Már felmondtam a leckét
Mert százezrek ismerik egy vad nebuló rapjét
Ami csak füstjel, csak rakéta
Hogy jöhetnek a többiek
Bár a jó kapitány nevét
Csak a jó legénység őrzi meg

Ref:
Utóirat itt a levél alján egy pár sor még
A holdtól messze miért nincs
Ránc a való arcán
Hogy isten őt el ne eressze, ez csak utóirat
Itt a levél alján egy pár
Sor még a holdtól messze
Miért nincs vér a való arcán
Hogy isten őt el ne eressze

Akár hogy is írom le, feketén, vagy fehéren
Az a gond hogy nem tudjuk
Mi a jár a másik fejében örök bábeli káosz
Mely kedve szerint fojtogat
Sok mindent visszavinnék
De nem találom a blokkokat
Én szilákon nőttem
Mint fenyők közt egy kőris
Te meg hitegettél engem, meg te is meg ő is
Hogyha eljön majd a pillanat
Be lesz bizonyítva
Hogy ez egy olyan barátság
Ami igen csak ritka
Van ki eladott egy nőért
Pár fröccsért cserébe
Van ki Fankadeli Ferit pár alapra lecserélte
Van ki elviselni nem bírta
Hogy érveim vannak
Pedig kell ám egy rendező minden kirakatnak
Van ki békére buzdított, gyilkosokat bújtatva
Más felélte a spájzom és
Most vadászik egy újabbra
Én már nem kérek elnézést
Már nem kívánok jót
Hisz már lelőttek az égről minden léghajót
Már csak homokzsákok maradtak
A sártenger közepén
A vérszaga pusztító, száll át a buták tömegén
Már leszarom, hogy kik vagytok
Röviden utca nyelven
Akárhányszor csalódom mindig lesz egy tervem
Gyorsabban kell futnom, mert önmagam nyomában
Akár a higany szalad
Tintám Fankadeli tollában
Engem az idő igazol, aki nem ismer kegyelmet
Ez is átég majd rajtunk mikor a kezünk
Elernyed

Ref:
Utóirat itt a levél alján egy pár sor még
A holdtól messze miért nincs
Ránc a való arcán
Hogy isten őt el ne eressze, ez csak utóirat
Itt a levél alján egy pár
Sor még a holdtól messze
Miért nincs vér a való arcán
Hogy isten őt el ne eressze

Utóirat itt a levél alján egy pár sor még
A holdtól messze miért nincs
Ránc a való arcán
Hogy isten őt el ne eressze, ez csak utóirat
Itt a levél alján egy pár
Sor még a holdtól messze
Miért nincs vér a való arcán
Hogy isten őt el ne eressze

Utóirat itt a levél alján egy pár sor még
A holdtól messze miért nincs
Ránc a való arcán
Hogy isten őt el ne eressze

Szerintem ezt elszúrtad, te is, meg te is
Meg ő is utóirat FA