Felső Tízezer - Teleszkóp dalszöveg (lyrics)
[Felső Tízezer - Teleszkóp dalszöveg lyrics]
Egészen mindegy, milyen megfontolásból
Így érzik jónak, vagy nem engedik őket
Vagy elég volt nekik, hogy mindenhol engem
Látnak és unják, hogy én beszélek mindig
És sosem hagyom, hogy szóhoz jussanak
Otthon a gépükön sorozatot néznek
A szálakat várják, hogy összefussanak
Ezt azoknak írom, akik otthon maradtak
És úgy érzik, nem jutnak levegőhöz
Olyan, mintha valaki figyelné őket
Talán el kell menni egy szakértőhöz
Titeket várlak minden utcasarkon
De hiába várom, hogy felbukkanjatok
Egy könyvet olvasok épp arra várva
Hogy mennyire jó lesz, ha abbahagyhatom
Inkább elrakom a teleszkópomat
Nem nézem többé a mások életét
A függönyt behúzom, hogy engem se lássanak
Viszlát mindenki, a műsor véget ért
Bővített értelmezés hozzáadása
Ha tudja, miről beszél az előadó, tud olvasni a sorok között, és ismeri a dal történetét, akkor értelmezheti a szöveget. Szerkesztőink ellenőrzése után a dal hivatalos interpretációjaként adjuk hozzá!
Legutóbbi értelmezések a dalszövegekhez