Ferenczi György és a Rackajam - Kalotaszegi szvit...Erzsébetről dalszöveg (lyrics)

Eleredt a könnyem, sírok sorsom felett
Lefestették nékem, sej, de a csillagos eget
De sötétre festették, tiszta feketére
Besoroztak majd tíz évre
De sötétre festették, tiszta feketére
Besoroztak majd tíz évre

De a szomorrúságnak kinyílt a virága
De az én galambomnak túl közel van a háza
Jaj, bárcsak messzi volna, hogy
Ne látnék oda, bús szívemnek könnyebb volna
Jaj, bárcsak messzi volna, hogy
Ne látnék oda, bús szívemnek könnyebb volna

De ablakomban kinyílott a muskátli
Arra szokott egy kis madár leszállni
Hallod, babám, mit dalol az a madár
Katonának bésorozott a császár
Hallod, babám, mit dalol az a madár
Katonának bésorozott az a kutya császár

El kell menni katonának messzire
De itt kell hagyni a babámat, de nincs kire
Én meg majd te rád hagyom édes
Kedves pajtásom
Viseld gondját, míg a császárt szolgálom
Én meg majd, tudod, te rád hagyom édes
Kedves pajtásom viseld gondját
Míg én azt a kiszott császárt fogom szolgálni

Sajnos olyan szomorúan telt el
Tőlem ez a nap
Hej, de kisangyalom, én többet nem láthatlak
De többet én már nem beszélhetek veled
Hej, de kisanygalom, örökre felejtsd
El a nevemet
De többet én már nem beszélhetek veled
Hej, de kisanygalom
Örökre felejtsd el a nevemet