Fhészek - Bár dalszöveg (lyrics)
[Fhészek - Bár dalszöveg lyrics]
ODUPLA:
Báros a hangulatom
Bár már nálam ez nem fless
Sebhelyesek settenkedtek
Sem helyesek és nem fejesek
Fejetlen kisgyerekek voltunk, de
Még nem vágtuk
Ez a kút a WU, amibe beleesünk
Ez lesz a vesztünk
Gyere közelebb, hadd meséljek
Ennél szebbeket, a
Rakétát átadom, de nem feledem
Mikor egyszer szétverték a fejem
De nem kérdeztem mit vétettem
Szerelembe is beleestem
Szilvia fényesebb, mint a hajnal
Csillaga, csillapíthatatlan érzések hada
Angie szava még emlékszem a szagodra, vak
Voltam, de már látok
Hideg korlátok, sarkok
Itt vannak a wacuumos arcok
Készfhészek, Odupla, meg Kórboncnok
A haláltól ódzkodok, vacogok
Ha a magányra gondolok
Gondolatban, gondolában, gondolkozok
Sóhajtok, mokoját gyújtok
Ti meg csak gyúrtok
Lámpát gyújtok az éjszakában, hallgass az éj
Szavában, élj szabadon, mint a Szaharában
Szemedet vájják ki a szarkák, ha
Szádra veszed a Sectah-t
Tábortüzet rakok az üres téren
Látszik a leheletem az
Üvegen, üldözött lettem
Csúf öregek suttognak körülöttem
Körön belül körülbelül nem tudom mit vétettem
SAI I D:
Az egyik hányik a pucctól
A másiknak bűz van a tabánban
De itt, ott is lopnak
Mint a?Tűz van babám? ban pöttöm Pannáknak
Hüvelyk Matyiknak kisujjnyi a szállás
Szóra bírnak, ha indul a kisujj-nyiszálás
Sok aki dzsóra virrad ott is, Párosok
Meg páratlanok
Sárosok, meg ártatlanok, elítéltek
Pártatlanok
Nem menekülhet az ál-intelek2Unlimited
A fáin telek túloldalán is állon intenek
A tudásod ásod alá, mert az túl általános
De lesz megint ősz, és jönnek megint telek
Egyesek le tudják szarni
De legyintenek bután is
Ez már annyira véres
Hogy szinte nem brutális
Itt színtelen a színes
Szagtalan az aktuális, amit hintenek
Nincs a másiknak a szintje meg
De nekimennek a hintóknak a hentesek
Mert túl sokáig lógtak kint a szennyesek
Kertváros, herkások, telehányt wc
Egyedül nem megy csak a fele abc
Spanom mérd meg még egyszer
Kérlek a másfél g-t
De most használj más mércét
Mindenhol klikkekben ülünk
Mint az utolsó vacsorán de ez hagyomány
Mint a késsel hadonászó apukák
Ha felsír esténként a nem kívánt adomány
Na jóvan ne pofázzá? adom má?!
Álmomban egy au pair lecidál
A tengeren is túl és az alkesz megráncigál
Ha a kender letisztult
De igazából silány ez a valóság
A nők csak műkörmös, parókás
Fiatalnak tűnő parfümtől bűzlő
Csalóka mamókák itt az oldalwiz az halott ág
Összekólázott ruhák lógnak a fregolin
Szól a halálfos zsigulikból a shaolin!
Báros a hangulatom
Bár már nálam ez nem fless
Sebhelyesek settenkedtek
Sem helyesek és nem fejesek
Fejetlen kisgyerekek voltunk, de
Még nem vágtuk
Ez a kút a WU, amibe beleesünk
Ez lesz a vesztünk
Gyere közelebb, hadd meséljek
Ennél szebbeket, a
Rakétát átadom, de nem feledem
Mikor egyszer szétverték a fejem
De nem kérdeztem mit vétettem
Szerelembe is beleestem
Szilvia fényesebb, mint a hajnal
Csillaga, csillapíthatatlan érzések hada
Angie szava még emlékszem a szagodra, vak
Voltam, de már látok
Hideg korlátok, sarkok
Itt vannak a wacuumos arcok
Készfhészek, Odupla, meg Kórboncnok
A haláltól ódzkodok, vacogok
Ha a magányra gondolok
Gondolatban, gondolában, gondolkozok
Sóhajtok, mokoját gyújtok
Ti meg csak gyúrtok
Lámpát gyújtok az éjszakában, hallgass az éj
Szavában, élj szabadon, mint a Szaharában
Szemedet vájják ki a szarkák, ha
Szádra veszed a Sectah-t
Tábortüzet rakok az üres téren
Látszik a leheletem az
Üvegen, üldözött lettem
Csúf öregek suttognak körülöttem
Körön belül körülbelül nem tudom mit vétettem
SAI I D:
Az egyik hányik a pucctól
A másiknak bűz van a tabánban
De itt, ott is lopnak
Mint a?Tűz van babám? ban pöttöm Pannáknak
Hüvelyk Matyiknak kisujjnyi a szállás
Szóra bírnak, ha indul a kisujj-nyiszálás
Sok aki dzsóra virrad ott is, Párosok
Meg páratlanok
Sárosok, meg ártatlanok, elítéltek
Pártatlanok
Nem menekülhet az ál-intelek2Unlimited
A fáin telek túloldalán is állon intenek
A tudásod ásod alá, mert az túl általános
De lesz megint ősz, és jönnek megint telek
Egyesek le tudják szarni
De legyintenek bután is
Ez már annyira véres
Hogy szinte nem brutális
Itt színtelen a színes
Szagtalan az aktuális, amit hintenek
Nincs a másiknak a szintje meg
De nekimennek a hintóknak a hentesek
Mert túl sokáig lógtak kint a szennyesek
Kertváros, herkások, telehányt wc
Egyedül nem megy csak a fele abc
Spanom mérd meg még egyszer
Kérlek a másfél g-t
De most használj más mércét
Mindenhol klikkekben ülünk
Mint az utolsó vacsorán de ez hagyomány
Mint a késsel hadonászó apukák
Ha felsír esténként a nem kívánt adomány
Na jóvan ne pofázzá? adom má?!
Álmomban egy au pair lecidál
A tengeren is túl és az alkesz megráncigál
Ha a kender letisztult
De igazából silány ez a valóság
A nők csak műkörmös, parókás
Fiatalnak tűnő parfümtől bűzlő
Csalóka mamókák itt az oldalwiz az halott ág
Összekólázott ruhák lógnak a fregolin
Szól a halálfos zsigulikból a shaolin!