Fish! - Vészhelyzet dalszöveg (lyrics)
[Fish! - Vészhelyzet dalszöveg lyrics]
Ez itt agyfasz, ez agybaj
De majd kihordjuk lábon
Csak a képzelet maradt
Ami túlmegy minden határon
De milyen áron? ezen
A világon: egy-kettő-három
Egy kezemen szàmolom meg az összes barátom
Ha nem tart össze az összetartás
Mert mindig csak a hajtás
Ha lesz melletted majd más
De aki csak bólogat, az nem társ
Olyannal tele a padlás, az ereszen
Lóg vagy kiutat ás, képtelen képmutatás
Szép volt fiúk, taps, meghajlás
A józan ész már jelzett, régóta vészhelyzet
Az utolsó csepp kellett, betelt a pohár
Csak az nem ismer téged, aki még
Örömmel béget, többre nincs szükséged
Te is ilyen voltàl
Tudod, a tudás nem jön túl korán
Valahogy átjutunk az iskolàn
Aztàn morális ingovány, lila fing, halvány
Labilis, ingatag, értelmi sivatag
Érzelmi fogyaték, meg a nem létező
Népharag ez csak szàjkarate, nem box
Itt megszöksz vagy megszoksz
De többet nyelni
Nem fogsz, mert az nem szex
Ha csak te szopsz
Fotelharcos, kommentkommandó szerepet
Játszani hajlandó egymás ellen vagy együtt
Oscar bácsi meg nem gyütt
A józan ész már jelzett, régóta vészhelyzet
Az utolsó csepp kellett, betelt a pohár
Csak az nem ismer téged, aki még
Örömmel béget, többre nincs szükséged
Te is ilyen voltàl
Itt már viccelni sem lehet
Szeret vagy nem szeret
Nem mennek, csak maradnak
Mert járókeretre nincs keret
Keserédes mélabú, minden hèten háború
Sírva vígadás, hogy nincs híradás
Csak derűre a ború
Meg van vírus, de más a kórság, szalmából
Van a boxzsák, kolbászból a kerítés
Csak potyogjanak a morzsák
Felesüvegben az orvosság, egész
Királyság, fele ország
Nem kell vény, nincs következmény
A mosoly mögött nincsen boldogsàg
De majd kihordjuk lábon
Csak a képzelet maradt
Ami túlmegy minden határon
De milyen áron? ezen
A világon: egy-kettő-három
Egy kezemen szàmolom meg az összes barátom
Ha nem tart össze az összetartás
Mert mindig csak a hajtás
Ha lesz melletted majd más
De aki csak bólogat, az nem társ
Olyannal tele a padlás, az ereszen
Lóg vagy kiutat ás, képtelen képmutatás
Szép volt fiúk, taps, meghajlás
A józan ész már jelzett, régóta vészhelyzet
Az utolsó csepp kellett, betelt a pohár
Csak az nem ismer téged, aki még
Örömmel béget, többre nincs szükséged
Te is ilyen voltàl
Tudod, a tudás nem jön túl korán
Valahogy átjutunk az iskolàn
Aztàn morális ingovány, lila fing, halvány
Labilis, ingatag, értelmi sivatag
Érzelmi fogyaték, meg a nem létező
Népharag ez csak szàjkarate, nem box
Itt megszöksz vagy megszoksz
De többet nyelni
Nem fogsz, mert az nem szex
Ha csak te szopsz
Fotelharcos, kommentkommandó szerepet
Játszani hajlandó egymás ellen vagy együtt
Oscar bácsi meg nem gyütt
A józan ész már jelzett, régóta vészhelyzet
Az utolsó csepp kellett, betelt a pohár
Csak az nem ismer téged, aki még
Örömmel béget, többre nincs szükséged
Te is ilyen voltàl
Itt már viccelni sem lehet
Szeret vagy nem szeret
Nem mennek, csak maradnak
Mert járókeretre nincs keret
Keserédes mélabú, minden hèten háború
Sírva vígadás, hogy nincs híradás
Csak derűre a ború
Meg van vírus, de más a kórság, szalmából
Van a boxzsák, kolbászból a kerítés
Csak potyogjanak a morzsák
Felesüvegben az orvosság, egész
Királyság, fele ország
Nem kell vény, nincs következmény
A mosoly mögött nincsen boldogsàg