Flegma Dogs - Kellemes dalszöveg (lyrics)
[Flegma Dogs - Kellemes dalszöveg lyrics]
Semmi sem állandó, mondhatni minden változó
Könnyek a szemben
Érzések a szívben sok-sok millió
Rengeteg buktató, nem éppen könnyen járható
Az élet útja
Mit taposunk minden percben lehangoló
Árad a víz, sok-sok hullám
Csap össze fölöttünk, de te ne parázz be
Sötét a street, de lám-lám-lám
Erőltesd meg magad és gyújts egy gyertyát
Vagy-vagy-vagy a valótlanban vagy
Kap-kap-kapd össze gyorsan magad
Csak-csak-csak dühből basszál oda, hey
Csak-csak-csak lépjél ötről hatra
Én tartom, a szintet míg hangod nem hallom
Én tartom, a szintet a napot nem lopom
Kitartom, felétek a mikrofonom
Fenntartom, a helyet a Con színpadon
Mert itt van fent minden, mire régóta vársz
Idefent tutira központban állsz
A közönség táncol, ennél jobbat nem kapsz
Itt könnyebben kibírod a szar napokat
Lassú víz partot mos, erős szél szagod hoz
Itt az idő nézz tükörbe, aztán bemutatkozz
Így végy nagy levegőt, húzz magadra lepedőt
Kelj fel és járj, hagyd el a heverőt
Percek íze szájba, rámozdulnék én a szájkra
Szabad vagyok nincs ketrec, mi engem bezárna
Tettet lezárva, egy gondolat, az is árva
Változik itt minden, de az ára drága
Bűzlik a fekete, megnyugtat a sárga
Fejem nehéz emlékekkel magát álomra hajtja
Míg egy reggel, még egy zöld, hűvös fű szag
Ez nem tetszik, de vállalom
Pedig nem erőszak
Kopott erdő, halott táj, vagy mégsem
A falomon ott lógó? az csak az én képem
Az életem a mérgem, de azt megígérem
Minden változik egyszer, majd lecserélem
Nézd a reményt
Mi felcsillan több ezrek arcán
A fényt, ahogy küzd éjszaka elemi harcán
Ez a kép sem örök bennem
Majd az idő segít rajta
Ez egy újabb szint a székre
A régit nem siratja
A zaj a csendet, a fény a sötétséget
A dallam rátett, a szavakkal majd téged
? megszerzett pont annyi szívbe éget
Velem minden egyes?, nézd az élet
Mááás, de nem is lehet soha olyan
Amilyenre vágysz a tangóhoz is 2 ember kell
Vagy egy egész lánc
Az idő eldönti kinek megy jobban a tánc
Kinek enged szabad utat, kinek jut a sánc
Minden elmúlik egyszer
Ami jó minden megváltozik
Amíg lesz szó, nem biztos, hogy társul tőle
Nem beszél, csak hullik a Tisza part könnye
Könnyek a szemben
Érzések a szívben sok-sok millió
Rengeteg buktató, nem éppen könnyen járható
Az élet útja
Mit taposunk minden percben lehangoló
Árad a víz, sok-sok hullám
Csap össze fölöttünk, de te ne parázz be
Sötét a street, de lám-lám-lám
Erőltesd meg magad és gyújts egy gyertyát
Vagy-vagy-vagy a valótlanban vagy
Kap-kap-kapd össze gyorsan magad
Csak-csak-csak dühből basszál oda, hey
Csak-csak-csak lépjél ötről hatra
Én tartom, a szintet míg hangod nem hallom
Én tartom, a szintet a napot nem lopom
Kitartom, felétek a mikrofonom
Fenntartom, a helyet a Con színpadon
Mert itt van fent minden, mire régóta vársz
Idefent tutira központban állsz
A közönség táncol, ennél jobbat nem kapsz
Itt könnyebben kibírod a szar napokat
Lassú víz partot mos, erős szél szagod hoz
Itt az idő nézz tükörbe, aztán bemutatkozz
Így végy nagy levegőt, húzz magadra lepedőt
Kelj fel és járj, hagyd el a heverőt
Percek íze szájba, rámozdulnék én a szájkra
Szabad vagyok nincs ketrec, mi engem bezárna
Tettet lezárva, egy gondolat, az is árva
Változik itt minden, de az ára drága
Bűzlik a fekete, megnyugtat a sárga
Fejem nehéz emlékekkel magát álomra hajtja
Míg egy reggel, még egy zöld, hűvös fű szag
Ez nem tetszik, de vállalom
Pedig nem erőszak
Kopott erdő, halott táj, vagy mégsem
A falomon ott lógó? az csak az én képem
Az életem a mérgem, de azt megígérem
Minden változik egyszer, majd lecserélem
Nézd a reményt
Mi felcsillan több ezrek arcán
A fényt, ahogy küzd éjszaka elemi harcán
Ez a kép sem örök bennem
Majd az idő segít rajta
Ez egy újabb szint a székre
A régit nem siratja
A zaj a csendet, a fény a sötétséget
A dallam rátett, a szavakkal majd téged
? megszerzett pont annyi szívbe éget
Velem minden egyes?, nézd az élet
Mááás, de nem is lehet soha olyan
Amilyenre vágysz a tangóhoz is 2 ember kell
Vagy egy egész lánc
Az idő eldönti kinek megy jobban a tánc
Kinek enged szabad utat, kinek jut a sánc
Minden elmúlik egyszer
Ami jó minden megváltozik
Amíg lesz szó, nem biztos, hogy társul tőle
Nem beszél, csak hullik a Tisza part könnye