Fontos@szöveg - Guba Zsófia - Kihűlt dalszöveg (lyrics)

A fényképed elhalványul a falakon
De arcod még él, túl az üres szavakon
Mosolyod mögött a fájdalom éget
Mondd, hogyan menthettünk volna meg téged?

Utolsó erőddel még nyújtanád a kezed
Nincs többé már, mi felnyitná a szemed
A sötétséget nézed és önmagadat látod
Te magad voltál a saját őrült láncod


Egyedül voltál, egy kötélen táncoltál
Nincs védőháló - ezzel nem számoltál
Bukott angyalként zuhantál a földre
És a véred csak hullt a hideg kőre


Mi egytől egyig csak ostobán álltunk
Valaki mondja meg: mégis mi
A francra vártunk?
Hogy történhetett, hogy nem vettük észre:
Valaki némán kiált és közben ránéz a késre

I I: Egyedül voltál, egy kötélen táncoltál
Nincs védőháló - ezzel nem számoltál
Bukott angyalként zuhantál a földre
És a véred csak hullt a hideg kőre
Így vált az egész semmivé, hiába küzdöttél
Mert végül mégis a halál mellett döntöttél
Fájdalmad így csak még több fájdalmat szült
Mert mi végignéztük
Hogy lelked még életedben kihűlt