Gatsunami - Létezésspirál dalszöveg (lyrics)

Hol ér véget a kérdés, vajon
Hol kezdődik a válasz
Mondd csak, én alakítom a sorsom
Vagy tán mindig a végzet választ?
Egy minden koron átívelő univerzális
Déjá vu lenne, hogy nem a világ
Ami változik csak mi változunk benne?

Szilánkosra tört gondolatmenet
Szemben a hátbatámadó
A felismerés mocskában egy
Régi-új fantomkép látható
A saját farkába harapó sárkány
Az elgyűrűző víztükör
És az öntudat legmélyén az
Utolsó főellenség üdvözöl

Ha pokolra jutsz, a legmélyére térj
Az már a menny, mert mindig
Mindig minden körbeér

Ahol a ragyogó múlt és a sivár
Jövő egy új kört indukál
Ott egy végeláthatatlan örvényt
Kavar a létezésspirál
És az eseményhorizont peremén
Sodródó lelkek nyomán mondd csak
A szeretet éltető ereje átjut-e
Az idők vasfogán és a tér minden üvegfalán

Apáink vesztes csatáit vívjuk
Bár fiaink vére még lázadó
A generációs csatározásban minden
Poszt végigjátszható
Végül pontosan ugyanoda érek vissza
Ahonnan eredetileg indultam
És nem a világ, és nem az
Idő, csak én vagyok az, aki elmúltam

Együtt mindenre képesek vagyunk, te és én
Holott jelentéktelen horzsolások vagyunk csak
Egy világ felszínén
Ahol megannyi önműködő baljós
Szimmetriát inspirál
Az elmosódó évek tágulásában
Nyílt létezésspirál