Gedeon Reflects - Ébren dalszöveg (lyrics)

Van, aki csendben ül, miközben ott belül
Ahogy egy kő, merül
De érzi szívében, újra felrepül

Emlékek maradnak, dolgaid haladnak
Köszönd magadnak, hogy
A földi béklyók széjjelszakadnak

Én lennék végre ébren kelts már fel
Túl soká voltam tétlen hát kérlek ragadj el

Van olyan pillanat, amikor azt mondod, állj!
Azon nyomban, a magány korlátján áthajolva
Megsejtheted
Végre átélem, amit eddig soha még
Megláttalak, s többé már nem is bolyongtam
Érezheted élvezheted

Van, ami rád szakad, van, ami fenn marad
Van, ami átölel
De érzed, ott van már hozzád közel

Van aki egyre tűr, a csend néma űr
Ahogy egy kő, zuhan
De ha ráeszmél majd, tovább suhan

Én lennék végre ébren hát emelj fel
Túl soká voltam tétlen már tényleg ragadj el

Van olyan pillanat, amikor azt mondod, állj!
Azon nyomban, a magány korlátján áthajolva
Megsejtheted
Végre átélem, amit eddig soha még
Megláttalak, s többé már nem is bolyongtam
Érezheted

Van olyan pillanat, amikor azt mondod, állj!
Azon nyomban, a magány korlátján áthajolva
Megsejtheted
Végre átélem, amit eddig soha még
Megláttalak, s többé már nem is bolyongtam
Érezheted élvezheted
Érezhetem