Gerendás Péter - John Doe Beszél dalszöveg (lyrics)
[Gerendás Péter - John Doe Beszél dalszöveg lyrics]
Hogy mért kellett Tuniszt bevennem
S izzadnom normand partokon?
Ezért még bosszút állok egyszer
A sok faképű angolon!
Ők ugrattak a háborúba
Mi belementünk ostobán
Hogy a kalmárnép piknikezni
Ülhessen John Doe lábnyomán
Hogy összelopott birodalmuk
Viruljon – ám, ha van eszünk
Most egyszer a sarkunkra állunk
És mindent, mindent elveszünk
Egyébként törzsőrmester lettem
Mit mondjak? ez is játszva ment
Az arkansasi hírlapokban
Képem háromszor megjelent
Utólszor, mikor benzinkoktélt
Vágtam a kölni dóm fala
Alatt egy tigris tankba – érte
Hálás lesz nékem a haza
Sokféle piszkos népet láttam
Kik szűntelen marakszanak
Nem tudni, mért de én se törtem
Soká a fejem emiatt
Civódtak, koldultak, szavaltak
Egymást vádolgatták – pedig
Nem is figyeltünk de a dollár
Láttán megolvadt mindegyik
Köphetnékem volt ám a hadnagy
Megmondta: ők is emberek
Rájuk nevettem s csokoládét
Kaptak tőlem a gyermekek
Nem sejtitek, míly hosszútűrés
Kellett, hogy ne fogjunk botot
És munkára ne hessegessük
E pernahajder csapatot
A fecsegőket, pojácákat
Az egész léhűtő hadat
S az úgynevezett kávéházak
Mélyén ülő rohadtakat
Látjátok, nem volt könnyű dolgunk
Romok között kísért a bú:
Orán büdös lyuk és a híres
Páris véghetlen szomorú
Most leszereltem, hazatértem
Pihenek, alszom és iszom
Az Óvilág mocskához képest
E föld való paradicsom
Szomszédom a szakszervezetből
Unszol, hogy lépnék be oda
Bizonygatja, hogy elnyom engem
A tőkés és a burzsoa
E szólamokkal csordulásig
Beteltem én már odaát
A főnököm tegnap vásárolt
Hétemeletes palotát
Ha dolgozom, énnékem is lesz
Autóm és házam, hétszobás
Kikönyöklöm a tornácrácsra
És nem fáj semmi elnyomás
De elébb még két pár nadrágot
Veszek, szép kényelmes cipőt
És megnézem a kosárlabda
Mérkőzésen a félidőt
Aztán moziba Annabellel
Onnét az ágyba egyenest
És pofonvágom az ébresztő
Órát, ha reggel szólni kezd
S izzadnom normand partokon?
Ezért még bosszút állok egyszer
A sok faképű angolon!
Ők ugrattak a háborúba
Mi belementünk ostobán
Hogy a kalmárnép piknikezni
Ülhessen John Doe lábnyomán
Hogy összelopott birodalmuk
Viruljon – ám, ha van eszünk
Most egyszer a sarkunkra állunk
És mindent, mindent elveszünk
Egyébként törzsőrmester lettem
Mit mondjak? ez is játszva ment
Az arkansasi hírlapokban
Képem háromszor megjelent
Utólszor, mikor benzinkoktélt
Vágtam a kölni dóm fala
Alatt egy tigris tankba – érte
Hálás lesz nékem a haza
Sokféle piszkos népet láttam
Kik szűntelen marakszanak
Nem tudni, mért de én se törtem
Soká a fejem emiatt
Civódtak, koldultak, szavaltak
Egymást vádolgatták – pedig
Nem is figyeltünk de a dollár
Láttán megolvadt mindegyik
Köphetnékem volt ám a hadnagy
Megmondta: ők is emberek
Rájuk nevettem s csokoládét
Kaptak tőlem a gyermekek
Nem sejtitek, míly hosszútűrés
Kellett, hogy ne fogjunk botot
És munkára ne hessegessük
E pernahajder csapatot
A fecsegőket, pojácákat
Az egész léhűtő hadat
S az úgynevezett kávéházak
Mélyén ülő rohadtakat
Látjátok, nem volt könnyű dolgunk
Romok között kísért a bú:
Orán büdös lyuk és a híres
Páris véghetlen szomorú
Most leszereltem, hazatértem
Pihenek, alszom és iszom
Az Óvilág mocskához képest
E föld való paradicsom
Szomszédom a szakszervezetből
Unszol, hogy lépnék be oda
Bizonygatja, hogy elnyom engem
A tőkés és a burzsoa
E szólamokkal csordulásig
Beteltem én már odaát
A főnököm tegnap vásárolt
Hétemeletes palotát
Ha dolgozom, énnékem is lesz
Autóm és házam, hétszobás
Kikönyöklöm a tornácrácsra
És nem fáj semmi elnyomás
De elébb még két pár nadrágot
Veszek, szép kényelmes cipőt
És megnézem a kosárlabda
Mérkőzésen a félidőt
Aztán moziba Annabellel
Onnét az ágyba egyenest
És pofonvágom az ébresztő
Órát, ha reggel szólni kezd