Gerendás Péter - Százéves pályaudvar dalszöveg (lyrics)

Vannak idők, mikor menni kell
Mikor feltűnik a ház falán a jel
Nem volt már egészen fiatal
És úgy érezte, majdnem belehal
Mikor a sínek mellett állt egy hajnalon
Azon a százéves pályaudvaron

R elbúcsúzom, elbúcsúzom
Ez a föld már nem az én otthonom
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
De a szívemet örökre itt hagyom
De a szívemet örökre itt hagyom

Az utcákon a gyűlölet vonult
S a láthatáron felizzott a múlt
Érezte, hogy most már menni kell
Mert mindig ugyanúgy kezdődik el
S csak ott állt egy hajnalon
Azon a százéves pályaudvaron

R

Nagy volt a zaj a pályaudvaron
S mintha már ott állt volna rég
Egy régi film, egy furcsa film
S oly ismerősnek tűnt a kép

R, , R