Gerendás Péter - Tengeróceán dalszöveg (lyrics)

Mintha apró szemű kavicsokon járnék
Csikorgott a kertünkben egy árnyék
Ünnep után voltunk, Budapest lefékezett
Sétáltunk, míg be nem sötétedett

Az ablakok még tárva-nyitva álltak
A városból rég megszökött a bánat
A függönyök kiszűrték a csúf mesét
Visszakaptuk egymás hitét

Csábított a sosem látott tengeróceán
Elindultunk megkeresni egy álmos délután
Útközben annyi mindent elveszítettünk
S a végén megértettük: oda sohasem érhetünk

Zöld szavakat kavar most a víz
De nincs válasz rá, ha kérded, kiben bízz
Nem vették el, magunktól adtuk át
Önként húztuk föl az egyenruhát

Csábított a sosem látott tengeróceán
Elindultunk megkeresni egy álmos délután
Útközben annyi mindent elveszítettünk
De a végén megértettük: oda sohasem érhetünk

Csábított a sosem látott tengeróceán
Elindultunk megkeresni egy álmos délután
Útközben annyi mindent elveszítettünk
De a végén megértettük: oda sohasem érhetünk