Gerendás Péter - Ötezeréves kő dalszöveg (lyrics)

[Gerendás Péter - Ötezeréves kő dalszöveg lyrics]

Állt egy régi kő a hegy tetején
Mint elhagyott, bánatos szerető
Néha zápor verte, a nap is égette
De csak ott állt büszkén a kő

Aztán egy szép napon
Fegyverek hangja szólt a faluból
S csak úgy jöttek fel a dombon a katonák
Vörös eső áztatta a földet a szerpentinúton
S a sötétben gyerek sírt valahol

Ötezeréves kő, nem fog rajta az idő
Hiába jön viharfelhő
Hiába omlik rá a hegytető
Ötezeréves kő, nem fog rajta az idő
Hiába jön viharfelhő
Hiába omlik rá a hegytető

Óriási zűrzavar lett, s gyűlölni
Kezdték a követ, felgyújtották a nagy hegyet
És percek alatt lett a


Gyönyörű tájból rozsdatemető
De csak ott állt büszkén a kő

Ötezeréves kő, nem fog rajta az idő
Hiába jön viharfelhő
Hiába omlik rá a hegytető
Ötezeréves kő, nem fog rajta az idő
Hiába jön viharfelhő
Hiába omlik rá a hegytető

Sokáig próbálták széttörni a követ
De túl kemény volt, s nem lehetett
Volt ki testével védte, s
Egy bokor mögé rejtette
De egy másik a titkát felfedte

Ötezeréves kő, nem fog rajta az idő
Hiába jön viharfelhő
Hiába omlik rá a hegytető
Ötezeréves kő, nem fog rajta az idő
Hiába jön viharfelhő
Hiába omlik rá a hegytető

Értelmezés a számára


Adja hozzá az értelmezést

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z #
Értelmez