Gilincsek Péter - Lélegzet dalszöveg (lyrics)
[Gilincsek Péter - Lélegzet dalszöveg lyrics]
Melyeket másokkal osztottam meg
Álomittas éjszakák után
Mikor összeadódott a magány
Nem sajnálkozom a múlton, holnapon
A világ bánatát cipelem vállamon
Megsüketül a világ, míg lélegzetet veszek
Párolgó fáradtságom, nyöszörögve remeg
Emlékszem az első lélegzetre, nyugodt vagyok
Az utolsótól sem félek
Nem készítenek e napra ünnepet a hétköznapok
A teremtés szélén ott van a tudat
- szabad vagy! Ne érezd bűnösnek magad!
Éveimen megtelepszik az idő
Arcokon kutatom a régi képeket
Nem lesz rajta megvetés, fájdalom, gyűlölet
Csak az álomba ragadt képzelet
Elszakadni a földtől mindig bizonytalan
Az eget nézem, a Föld egyre messzebb van
Birtokba vett lélegzetem, napjaimon hatol át
Szerepemet a közhelyek ne vegyék át!
Bővített értelmezés hozzáadása
Ha tudja, miről beszél az előadó, tud olvasni a sorok között, és ismeri a dal történetét, akkor értelmezheti a szöveget. Szerkesztőink ellenőrzése után a dal hivatalos interpretációjaként adjuk hozzá!
Legutóbbi értelmezések a dalszövegekhez