Grund - Harc dalszöveg (lyrics)
[Grund - Harc dalszöveg lyrics]
Már nyílik a szemem, de még homályos minden
Nem hittem volna, hogy a reggeli fényben
Látom őt újra
Már ébren vagyok, de még fekszem az ágyon
Nézek a fénybe, de már nincs ott az álom
Szép volt még is furcsa
Olyan lassan indul a reggel
Kitámolygok álmos szemekkel
Hogy találkozzam a fürdőszobában
Valakivel, aki mindenütt ott van
Őt látom a tükörben
Ő dühös volt, én meg röhögtem
A szemébe néztem, és nem hagytam abba
Tudtam, a végén úgyis feladja
Reggel persze mindenki siet:
Rohan, dolgozik, keres és fizet
Nézem őket, és ha valaki néz rám
A szemében látom az összes hibám
Elmerengek, de mégsem értem
Miért ismerősebb, mint a tükörképem
Hát ez az én harcom, ez az én küzdelmem
Ez csak rólam szól, mert ez itt van bennem!
Lélegzem, de valahogy fulladok
Ittam már, még is szomjas vagyok
És a tömegben, a magánnyal harcolok!
Ez az ébrenlét kuszább az álomnál
Soha nem az jön, amit várnék már
Üvöltenék, de nincsen hangom
Csak várom, hogy valami hitet adjon!
Hát ez az én harcom, ez az én küzdelmem
Ez csak rólam szól, mert ez itt van bennem!
Lélegzem, de valahogy fulladok
Ittam már, még is szomjas vagyok
És a tömegben, a magánnyal harcolok!
Este egy hangot hallok beszélni bennem
Egy ideje már keres engem
Én biztosan érzem, hogy annak a hangja
Akit álmomban látok angyal alakba’
Hát ez az én harcom, ez az én küzdelmem
Ez csak rólam szól, mert ez itt van bennem!
Lélegzem, de valahogy fulladok
Ittam már, még is szomjas vagyok
És a tömegben, a magánnyal harcolok!
Nem hittem volna, hogy a reggeli fényben
Látom őt újra
Már ébren vagyok, de még fekszem az ágyon
Nézek a fénybe, de már nincs ott az álom
Szép volt még is furcsa
Olyan lassan indul a reggel
Kitámolygok álmos szemekkel
Hogy találkozzam a fürdőszobában
Valakivel, aki mindenütt ott van
Őt látom a tükörben
Ő dühös volt, én meg röhögtem
A szemébe néztem, és nem hagytam abba
Tudtam, a végén úgyis feladja
Reggel persze mindenki siet:
Rohan, dolgozik, keres és fizet
Nézem őket, és ha valaki néz rám
A szemében látom az összes hibám
Elmerengek, de mégsem értem
Miért ismerősebb, mint a tükörképem
Hát ez az én harcom, ez az én küzdelmem
Ez csak rólam szól, mert ez itt van bennem!
Lélegzem, de valahogy fulladok
Ittam már, még is szomjas vagyok
És a tömegben, a magánnyal harcolok!
Ez az ébrenlét kuszább az álomnál
Soha nem az jön, amit várnék már
Üvöltenék, de nincsen hangom
Csak várom, hogy valami hitet adjon!
Hát ez az én harcom, ez az én küzdelmem
Ez csak rólam szól, mert ez itt van bennem!
Lélegzem, de valahogy fulladok
Ittam már, még is szomjas vagyok
És a tömegben, a magánnyal harcolok!
Este egy hangot hallok beszélni bennem
Egy ideje már keres engem
Én biztosan érzem, hogy annak a hangja
Akit álmomban látok angyal alakba’
Hát ez az én harcom, ez az én küzdelmem
Ez csak rólam szól, mert ez itt van bennem!
Lélegzem, de valahogy fulladok
Ittam már, még is szomjas vagyok
És a tömegben, a magánnyal harcolok!