Hard - Sóhaj az ég felé dalszöveg (lyrics)
[Hard - Sóhaj az ég felé dalszöveg lyrics]
Amid volt, mondd, miért dobtad el?
Kormos seb ég szíved kőfalán
A felejtés őszülő nyarán
Elmentél, hátra nem néztél
Nincs semmid, csak a köd
Egy épp elfoszló kötél
Lélek és külvilág között
Hogy sírod legyen e föld
S a hűtlen visszatérjen
Örökké hív visszafelé, anélkül, hogy értenéd
De bölcsőd elégett már rég vad álmok tüzében
És a szenvedély, ami benned
Él, hiába üvöltenéd, csak sóhaj az ég felé
Nincs út hazafelé
Kerested, amerre az ég halad
Régesrég elvesztett nyugalmadat
A foszló köd, amikor szárnyra kél
Egy sóhaj csupán, amit fúj a szél
Hazamennél egy régi emlék falán
A vágy még most is benned zihál
Hogy magadra találj
S te újra visszafordulnál
Hogy sírod legyen e föld
S a hűtlen visszatérjen
Örökké hív visszafelé, anélkül, hogy értenéd
De bölcsőd elégett már rég vad álmok tüzében
És a szenvedély, ami benned
Él, hiába üvöltenéd, csak sóhaj az ég felé
Hiába üvöltenéd, csak sóhaj az ég felé
Hiába üvöltenéd, csak sóhaj az ég felé