Heincz Gábor Biga - Halhatatlan blúz dalszöveg (lyrics)

Nekem volt nagy házam éltünk a mában amíg
A rongyot ráztam az életem lenulláztam
A múltam zsákban húzza a vállam
De a lelkem a váram
Én minden mást lebombáztam

Nincs tető felettem a ruhám is foszlik szét
Volt hogy többet ittam mint ettem
Mégis van még mi ad reményt
Bár nincs tető felettem
De amíg van föld alattam
Én tudok örülni önfeledten
Hogy ember maradtam

Nekem nincs már több mit adhatnék
Tudom, mindent eljátszottam rég
Nem kell más csak a nap meg hold
A csillagos ég ad nagy takarót
Már csak egy dallam húz
A régi-régi halhatatlan blúz

Bezony, volt nagy házam szerető feleség
Néha egy-két-há, hagyjuk
Nőből egy is több mint épp elég
Volt hogy füstölt a kémény
Bevallom gizda voltam, nagymenő
Egy szépnek indult reggel mindenem elvitte ő

Bár nincs tető felettem
De amíg van föld alattam
Én tudok örülni önfeledten
Hogy ember maradtam

Nekem nincs már több mit adhatnék
Tudom mindent eljátszottam rég
Nem kell más csak a nap meg hold
A csillagos ég ad nagy takarót
Már csak egy dallam húz
A régi-régi halhatatlan blúz

Láthatatlan szellemként elharapom ajkam
Bágyadtan dúdolom a remény dalát halkan
Meztelen igazságom fedél nélkül árva
Égbolt alatt hajtom fejem kartonpapír ágyra
Beragadt emlékek, ígéret hegyek
Elmaradt ebédek, kiégett reggelek
Kacagó gyerekek iskolába menet
Egyszer engem is rég valaki szeretett
Bár szorít a kabátom, amit más levetett
Meleget adnak a csatornafedelek
Uram védj meg, ne legyek megtört lélek
Úgy tégy velem, hogy ez
Veled is megtörténhet

Nekem nincs már több mit adhatnék
Tudom mindent eljátszottam rég
Nem kell más csak a nap meg hold
A csillagos ég ad nagy takarót
Már csak egy dallam húz
A régi-régi halhatatlan blúz