Hélium - Csak még egyszer dalszöveg (lyrics)

Hittem, hogy örökké ragyog, de eltűnt
Egyedül hagyott többé sohasem láthatom, csak
Elvakultam várhatom, hogy
Talán eljöszz még, mert meglehet, hogy félek
Majd nélküled szívemben szitál a hó
Ami bennem
Elveszett, nem látható kínom távol
Mereng, messze fogoly vagyok
Ha eljön az este minden nap
Egyre szürkébb, szétfoszlott, ami
Együtt volt, rég lassan
Kialszik a fény, zord a Hold, reszket
Az ég távol a földtől messze
Vár valaki minden neszt lesve
A tengerben elveszve egyre csak
Egy arcot keresve köddé vált reménység
Ellepi őt
A mélység most fekszik sötét szobákban
Magányból épült várakban csak vár és hallgat
Hátha egy hangot hallhat ez én vagyok és
Te megtalálsz, egyszer majd, ha arra jársz
Ahol zokogva dőlnek a fák álmatlanul
Időkön át

Árnyékod előttem táncol, egyre csak engem
Vádol kegyetlen az alkonyat
Elmossa az álmomat itt hagytál
Engem és most sírni
Volna kedvem többé nem mosolyogsz
Rám egy szótlan dallam szól most némán oly
Dermedt a hangulat
Nekem más már nem maradt csak
Az árnyak között egyedül az ég alatt
Testük megrendül rád gondolok szüntelen
Egymagam egy ünnepen