Házy Erzsébet - Vilja dal (Víg özvegy) dalszöveg (lyrics)

Hol égbe nyúlva zord a bérc
Ott él egy lány, egy rossz lidérc
A neve Vilja, csoda szép
Van nóta róla, szól ekképp:

Ott élt a lidérc az erdők rejtekén
Meglátta jámbor, egy ifjú legény
Csak nézte, csak nézte, és úgy megörült
És lángokat érzett a szíve körül

Megdidergett, láz veré
Már lelke a rossz szellemé
Sóvárgón sóhajtott a lány felé:
Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás
Légy az enyém, soha el ne bocsáss
Vilja egy csókod a sírba temet
Néked adom éltemet!

(Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás
Légy az enyém, soha el ne bocsáss)
Vilja, egy csókod a sírba temet
Néked adom éltemet!

És szólt a lidérc: a tiéd leszek én
S ölelte mohón, lobogón a legényt
A földi leánynak a csókja fagyos
Lidércnek a csókja forró, zamatos

Megdidergett, láz veré
Már lelke a rossz szellemé
És végsőt sóhajtott a lány felé:
Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás
Légy az enyém, soha el ne bocsáss
Vilja, egy csókod a sírba temet
Néked adom éltemet!

(Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás
Légy az enyém, soha el ne bocsáss)
Vilja egy csókod a sírba temet
Néked adom éltemet, néked adom éltemet!