Krúbi - A Tankcsapda Sem Hazudott Mindenben dalszöveg (lyrics)
Horváth Krisztián
[Krúbi - A Tankcsapda Sem Hazudott Mindenben dalszöveg lyrics]
Sok mindent tanultam az úton
Jó sok tudásra tettem szert
De azt, hogy az élet tényleg örökké tart
Azt már anno, 8 éves koromban sem hittem el
De azért a Tankcsapda sem hazudott mindenben
Béjbe annak a dalnak is volt igaz része
Mert azt, hogy hiába úszol, belefulladsz
Azt már jó néhányszor végig is néztem
Tudom, hogy fáj, hogy négyévente koppanunk
Tudom, hogy állítjuk, hogyha megint így lesz
Mindent itt hagyunk
Tudom, hogy négy év múlva
Végül újra itt maradunk
Tudom, hogy egy NER-ből valók vagyunk
Már csak ez az egy infó kell
Áruld el a szívem hol ver elvesztettem rég
Tudom, hogy kell elfojtani mindent
Úgy, hogy semmit se érezzеk itt bent
Miközben mindenki mеnekül innen
Tudom, hogy kórosan vágyom a kontrollra
Tudom, hogy általában ha elhagyta az apja
Mélyebb a torka
Tudom, hogy Dávidból lettem Góliát
Tudom, hogy hol találom a
Honvédban az onkológiát
Tudom, a tudatom védi a lelkem
De hogy a jótól is elzár
Azt folyton elfelejtem
Már csak ez az egy infó kell
Áruld el a szívem hol ver elvesztettem rég
De most meglesz, én érzem
Ma meg kell hogy találjam
Megnézem ott, ahol utoljára láttam
A kórterem ajtajában még megvolt
De hátha ott hagytam, mert azóta nincs nálam
És lám, ott is van, csapzottan
Benne egy tőr, ami mindvégig én voltam
Kirántom és hagyom, hadd folyjék a vér
Amíg megfullad mindenki, akit elér
Megfullad mindenki, akit elér
Engem is ellep a vér, elragad a mély
Mégis vakít a fény
Jó sok tudásra tettem szert
De azt, hogy az élet tényleg örökké tart
Azt már anno, 8 éves koromban sem hittem el
De azért a Tankcsapda sem hazudott mindenben
Béjbe annak a dalnak is volt igaz része
Mert azt, hogy hiába úszol, belefulladsz
Azt már jó néhányszor végig is néztem
Tudom, hogy fáj, hogy négyévente koppanunk
Tudom, hogy állítjuk, hogyha megint így lesz
Mindent itt hagyunk
Tudom, hogy négy év múlva
Végül újra itt maradunk
Tudom, hogy egy NER-ből valók vagyunk
Már csak ez az egy infó kell
Áruld el a szívem hol ver elvesztettem rég
Tudom, hogy kell elfojtani mindent
Úgy, hogy semmit se érezzеk itt bent
Miközben mindenki mеnekül innen
Tudom, hogy kórosan vágyom a kontrollra
Tudom, hogy általában ha elhagyta az apja
Mélyebb a torka
Tudom, hogy Dávidból lettem Góliát
Tudom, hogy hol találom a
Honvédban az onkológiát
Tudom, a tudatom védi a lelkem
De hogy a jótól is elzár
Azt folyton elfelejtem
Már csak ez az egy infó kell
Áruld el a szívem hol ver elvesztettem rég
De most meglesz, én érzem
Ma meg kell hogy találjam
Megnézem ott, ahol utoljára láttam
A kórterem ajtajában még megvolt
De hátha ott hagytam, mert azóta nincs nálam
És lám, ott is van, csapzottan
Benne egy tőr, ami mindvégig én voltam
Kirántom és hagyom, hadd folyjék a vér
Amíg megfullad mindenki, akit elér
Megfullad mindenki, akit elér
Engem is ellep a vér, elragad a mély
Mégis vakít a fény