A vörös malom (musical) - János és Juliska dalszöveg (lyrics)

(János) : Elmúlt hét, és nincs még sötét
Pár nap talán, és itt a nyár
Hosszabb már a nappali fény
Jó, ha az ember az erdőn jár

A szótlan fák, a rengeteg
Szeretem, óvom őket

(Juliska) : Szeretni jobban úgysem lehet
Mint ahogy én szeretlek téged
Édes szép, férjem uram
Te vagy lásd, a mindenem

De kapsz is ám olyan vacsorát
Király sem ehet ilyet sohasem
Hajnal óta talpon vagy
Mi történt, mondd merre jártál?

(János) : Reggel korán már imádkoztam
És dolgoztam az édesanyám házán



Aztán elvittem az alvégre a beteg vadőrnek
A csibehúst, mit te adtál ebédre
Könnyek között köszönte az öreg Rezmegi

(Juliska) : Megáld az isten érte

(János) : Aztán kihoztam a kóterből a
Vén Zsiga cigányt
Aki megint rőzsét lopott éjjel
Adtam neki a magunkéból néhány ölnyi fát

(Juliska) : Megáld az isten érte

(János) : A cipőmet is néki ígértem

(Juliska) :
Mindezt azért, mert rőzsét lopott?

(János) : Szegény ember hogy volna bűnös
Megígérte többé nem lop

(Adjutáns) : Mester!

(Magister) : Tessék

(Adjutáns) : Ez kitűnőnek mutatkozik

(Magister) :
Azért nézzük csak még egy kicsit

(János) :
Aztán megírtam egy levelet a Balog Fercsinek
Tudod, hívott minket Szent Istvánkor Pestre

Megírtam, hogy túl sok ott a
Lárma meg a szmog

(Juliska) : Isten ments

(János) : Majd csak megleszünk mi kettecskén
A tiszta ég alatt
Patak partján, kerek erdő mellett
Esténként a tűzhely előtt meg is ölellek

(Juliska) : Megáld az isten érte

(János) : Aztán, ahogy ballagok a fák közt
Lódobogás veri fel az erdőt
Lassú trappal közeleg az úton
Hozza lova a gyönyörű grófnőt

(Adjutáns) : Hopp!

(Magister) : Parancs!

(Adjutáns) : Figyeljünk csak!

(Juliska) :
A szép grófnét, aki szerelmes beléd
A szép grófnét, kinek senki nem elég

(János) :
Azt írta, ha jönnék, otthagyná a férjét

(Juliska) : Fúj, csupa érzékiség volt

(János) : Fúj, csupa romlottság

(Juliska) : Sújtsa az átok

(János) : Csalja a grófot

(Ketten) : Verje az ég a cédát

(János) : Fúj, csupa érzékiség

(Juliska) : Fúj, csupa romlottság

(Ketten) : Néki csak rongy a hitvesi hűség
Eldobja, mint a kapcát

(János) :
Megláttam, hát gyorsan, mint egy macska
Felmásztam egy fára és elbújtam
Keresett ám, jött, és jobbra balra nézett
De oda föl nem, ahol én voltam

Sehogy nem talált rám, de
Lapultam is szótlan
Végül aztán felpattant a pejkóra
S nagyot sóhajtva meg is sarkallta
És visszavágtatott, fel a kastélyba

(Adjutáns) : Bravo, ez egyre jobb lesz

(Magister) :
Kitűnő, de még egy kicsit nézzük

(Juliska) : Én drága hűséges uram

(János) : Nem adnálak én oda téged
A világ legszebb grófnéjáért büszkén mondom
Nem láttam én asszonyt
Se fürödni, sem táncolni még

(Juliska) : Te drága komoly, te
Aztán, mit csináltál?

(János) : Aztán takarékba tettem
A megspórolt kis pénzem
Hogy vehessek egy gyűrűt
Neked szép zöld kövekkel

Tudom jól, hogy arra vágyol hosszú ideje

(Juliska) : Megáld az isten érte

(Adjutáns) : Hát kérem ez nagyszerű

(Magister) : Magam is azt hiszem

(Juliska) : Pihenj hát egy félórácskát
Hozom mindjárt a vacsorát

(János) :
Mit főzöl én drága szép asszonykám?

(Juliska) : Tejfeles rakott káposztát

(János) : Ó, te kedves, drága lény
A káposztád maga az élet
De ugye nem eszünk mink sok süteményt
Mert biz a torkosság az vétek

Mily boldog nyugalom
Jó kis pipa, szép csöndes este
Dolgos nap öröme a kis rigók dala
S a rakott káposzta

(Magister) : Rakott káposzta?