After Crying - De profundis dalszöveg (lyrics)
[After Crying - De profundis dalszöveg lyrics]
Voltál forrás, tiszta víz
Voltál számban édes íz
Szomjúságod mégsem éltem át
Voltál tisztás, szőke rét
Erdő mélyén szűz sötét
Nem hallom már lombok sóhaját
Gyűrött párnán titkon gondol rád
Minden kérges arcú, szótlan fáradtság
Voltál dallam, kósza rím
Tépett cetlin csonka cím
Könnyű percben lelkifurdalás
Céltalanság ölel át sose hittem igazát
Kettétörtem végül, meg ne láss!
Itt Bábel tornyán nem szól hozzád más
Néhány éhes, rongyos istenkáromlás
Életem eltorzult kép
Nincs, amit elronthatnék oly sivár
Oly sötét oly kopár
Mint füst fátylát fújom szét
Nincsen a rácsok közt rés
Ördögi szemfényvesztés túl sivár
Túl sötét túl kopár
Hát függönyként húzom szét az éj
Köntösét meztelen űr fog át
A Tű fokán mégsem visz hozzád
Az út
Hajszol a lelketlenség
Nincs, hova elbújhatnék húsevő
Lóerők kénesők
S mint forró vér fröccsen rám a sár
Égig ér elnyel az ár, a mély
Pénzmocsár nincs út hozzád
Oly sötét oly sivár
Meztelen űr fog át a tű fokán
Nincs út
Tombol a fényűző gőg tornya a felhőkig nőtt
Oly sivár oly kopár
Kártyavár csak bőg, haldoklik már
És látom egy város
Összedől, mint rég eljő
Kit vártunk és Bábel
Összedől, mint rég via, verum et vita!
Irgalmazz nékünk, ki szent fényt hoztál!
Voltál számban édes íz
Szomjúságod mégsem éltem át
Voltál tisztás, szőke rét
Erdő mélyén szűz sötét
Nem hallom már lombok sóhaját
Gyűrött párnán titkon gondol rád
Minden kérges arcú, szótlan fáradtság
Voltál dallam, kósza rím
Tépett cetlin csonka cím
Könnyű percben lelkifurdalás
Céltalanság ölel át sose hittem igazát
Kettétörtem végül, meg ne láss!
Itt Bábel tornyán nem szól hozzád más
Néhány éhes, rongyos istenkáromlás
Életem eltorzult kép
Nincs, amit elronthatnék oly sivár
Oly sötét oly kopár
Mint füst fátylát fújom szét
Nincsen a rácsok közt rés
Ördögi szemfényvesztés túl sivár
Túl sötét túl kopár
Hát függönyként húzom szét az éj
Köntösét meztelen űr fog át
A Tű fokán mégsem visz hozzád
Az út
Hajszol a lelketlenség
Nincs, hova elbújhatnék húsevő
Lóerők kénesők
S mint forró vér fröccsen rám a sár
Égig ér elnyel az ár, a mély
Pénzmocsár nincs út hozzád
Oly sötét oly sivár
Meztelen űr fog át a tű fokán
Nincs út
Tombol a fényűző gőg tornya a felhőkig nőtt
Oly sivár oly kopár
Kártyavár csak bőg, haldoklik már
És látom egy város
Összedől, mint rég eljő
Kit vártunk és Bábel
Összedől, mint rég via, verum et vita!
Irgalmazz nékünk, ki szent fényt hoztál!