AK26 - Az utolsó belövés dalszöveg (lyrics)
AK26 [Giajjeno és Hiro] Molnár Ádám és Miklós [Magyarország] 🇭🇺
[AK26 - Az utolsó belövés dalszöveg lyrics]
Hiro (Ref)
A sötétben meglátom, hogy hol az a fény
Mint mindig, csak megyek én
Előre megyek, csak megyek én
Ennek a világnak, mindig a fenekén
A sötétben meglátom, hogy hol az a fény
Mint mindig, csak megyek én
Előre megyek, csak megyek én
Ennek a világnak, mindig a fenekén
Giajjenno (verze)
Szegény családba születtem bele
Sötét gyerekkor
Égett az arca, az apjától kapott sok pofontól
Az anyja máshol keres boldogságot
Addig ő egyedül állt lent a
Tereken és csak fázott
Sok minden hiányzott, az iskolából hiányzás
A nagyobbak ököllel mentek rá
Ott nem védte meg más
Ahogyan ő tud megtanulta
Hogy kell visszaütni
A fájdalmak a lelkében azt mondta
Mást nem üt ki
A suli bukdácsolás volt, de lassan vége lett
Munkát meg nem kapott így
Hogyan keressen pénzeket
De a bűn csábította először egy betörés
Közben meghalt az apja
De nélküle volt temetés
Az örvény egyre jobban húzta le
Barátoknál húzta magát meg
Ezerszer képzelte, hogy vége
Lett az egésznek
És ha majd becsukja a szemét
Gazdagon és boldogan újraindul az egész
Hiro (Ref)
A sötétben meglátom, hogy hol az a fény
Mint mindig, csak megyek én
Előre megyek, csak megyek én
Ennek a világnak, mindig a fenekén
A sötétben meglátom, hogy hol az a fény
Mint mindig, csak megyek én
Előre megyek, csak megyek én
Ennek a világnak, mindig a fenekén
Hiro (verze) azt hiszi egyedül van
Mindig csak boldogtalan, piál a bánatában
Hiába él a mában folyton a múltra gondol
Fáradt a nyugtatótól
Nem tudja merre menjen
Hogy mindent elfeledjen keres egy jó életet
Ahol talán jobb lehet
Elindult messze benne, de visszahúz a lelke
Irány a fellegekbe, bele a rengetegbe
De nem tud még maradni
Mert ő már más valaki
Hiro (Ref)
A sötétben meglátom, hogy hol az a fény
Mint mindig, csak megyek én
Előre megyek, csak megyek én
Ennek a világnak, mindig a fenekén
A sötétben meglátom, hogy hol az a fény
Mint mindig, csak megyek én
Előre megyek, csak megyek én
Ennek a világnak, mindig a fenekén
Giajjenno (verze)
Sok balhé mögötte van, ahogy teltek az évek
De mégis egy forint nélkül
Csak napról napra ébred
A testét belülröl marja
Széjjel az szinte?tika?
Már 15 évesen ment a cigi meg a pia
Az utcákon nőtt fel, de már
Ott sem kap tiszteletet
Mert magát csapta szét a
Cuccokkal érzi h beteg
És bárhová megy látja, hogy nem néz
Már rá egy nő se
De beletörődött már régen nem érdekli őt se
Egy nap az utcán sétál megvillan a sziréna
Minek fusson el amikor mögötte négy hiéna
Bilincsek kattannak, zárka ajtó utána
Minek születtem a világra már minden hiába
A cellában végig fut elötte az élete
Innen nincs csak visszaút
Semminek nincsen értelme
A rácsok között, beadnak egy kötelet
Elötte papírra leírja ezt a szöveget
Hiro (Ref)
A sötétben meglátom, hogy hol az a fény
Mint mindig, csak megyek én
Előre megyek, csak megyek én
Ennek a világnak, mindig a fenekén
A sötétben meglátom, hogy hol az a fény
Mint mindig, csak megyek én
Előre megyek, csak megyek én
Ennek a világnak, mindig a fenekén
A sötétben meglátom, hogy hol az a fény
Mint mindig, csak megyek én
Előre megyek, csak megyek én
Ennek a világnak, mindig a fenekén
A sötétben meglátom, hogy hol az a fény
Mint mindig, csak megyek én
Előre megyek, csak megyek én
Ennek a világnak, mindig a fenekén
Giajjenno (verze)
Szegény családba születtem bele
Sötét gyerekkor
Égett az arca, az apjától kapott sok pofontól
Az anyja máshol keres boldogságot
Addig ő egyedül állt lent a
Tereken és csak fázott
Sok minden hiányzott, az iskolából hiányzás
A nagyobbak ököllel mentek rá
Ott nem védte meg más
Ahogyan ő tud megtanulta
Hogy kell visszaütni
A fájdalmak a lelkében azt mondta
Mást nem üt ki
A suli bukdácsolás volt, de lassan vége lett
Munkát meg nem kapott így
Hogyan keressen pénzeket
De a bűn csábította először egy betörés
Közben meghalt az apja
De nélküle volt temetés
Az örvény egyre jobban húzta le
Barátoknál húzta magát meg
Ezerszer képzelte, hogy vége
Lett az egésznek
És ha majd becsukja a szemét
Gazdagon és boldogan újraindul az egész
Hiro (Ref)
A sötétben meglátom, hogy hol az a fény
Mint mindig, csak megyek én
Előre megyek, csak megyek én
Ennek a világnak, mindig a fenekén
A sötétben meglátom, hogy hol az a fény
Mint mindig, csak megyek én
Előre megyek, csak megyek én
Ennek a világnak, mindig a fenekén
Hiro (verze) azt hiszi egyedül van
Mindig csak boldogtalan, piál a bánatában
Hiába él a mában folyton a múltra gondol
Fáradt a nyugtatótól
Nem tudja merre menjen
Hogy mindent elfeledjen keres egy jó életet
Ahol talán jobb lehet
Elindult messze benne, de visszahúz a lelke
Irány a fellegekbe, bele a rengetegbe
De nem tud még maradni
Mert ő már más valaki
Hiro (Ref)
A sötétben meglátom, hogy hol az a fény
Mint mindig, csak megyek én
Előre megyek, csak megyek én
Ennek a világnak, mindig a fenekén
A sötétben meglátom, hogy hol az a fény
Mint mindig, csak megyek én
Előre megyek, csak megyek én
Ennek a világnak, mindig a fenekén
Giajjenno (verze)
Sok balhé mögötte van, ahogy teltek az évek
De mégis egy forint nélkül
Csak napról napra ébred
A testét belülröl marja
Széjjel az szinte?tika?
Már 15 évesen ment a cigi meg a pia
Az utcákon nőtt fel, de már
Ott sem kap tiszteletet
Mert magát csapta szét a
Cuccokkal érzi h beteg
És bárhová megy látja, hogy nem néz
Már rá egy nő se
De beletörődött már régen nem érdekli őt se
Egy nap az utcán sétál megvillan a sziréna
Minek fusson el amikor mögötte négy hiéna
Bilincsek kattannak, zárka ajtó utána
Minek születtem a világra már minden hiába
A cellában végig fut elötte az élete
Innen nincs csak visszaút
Semminek nincsen értelme
A rácsok között, beadnak egy kötelet
Elötte papírra leírja ezt a szöveget
Hiro (Ref)
A sötétben meglátom, hogy hol az a fény
Mint mindig, csak megyek én
Előre megyek, csak megyek én
Ennek a világnak, mindig a fenekén
A sötétben meglátom, hogy hol az a fény
Mint mindig, csak megyek én
Előre megyek, csak megyek én
Ennek a világnak, mindig a fenekén