Angel of Hell 777 - A pokol angyala dalszöveg (lyrics)
[Angel of Hell 777 - A pokol angyala dalszöveg lyrics]
Angel of Hell SevenSevenSeven
Első lakhelyem: Heaven, Heaven, Heaven
Lekerültem a Földre, itt éltem halálomig
Utána zuhantam tovább a Földi pokolig
Innen ered nevem: a Pokol angyala
7-es a nevemben az angyalt mutatja
Sokat megéltem, de biztos nem eleget
Csak egyre kérlek, ne felejtsd el a nevemet
Sok marhaságot össze tudok hordani
De ebben csak egy dolgot fogok bolygatni
Bemutatom világom amiben élek
Elárulom titkom, hogy mitől miért félek
Egy dolgot kérek, hallgasd meg a számot
Utána döntsd el, szereted-e vagy bánod
Hogy meghallgattad, nem lesz tőle semmi bajod
Csak akkor, hogyha megengeded és hagyod
Töröm magam azon, hogy mit írjak a szövegbe
Megpróbálom pakolni a rímeket az ütemre
De nem könnyű, hisz annyi mindent elmondanák
Bánatom, bajom a világgal meg osztanám
De nem fogok én a bajokról beszélni
Hisz van belőlük elég
Kezdve szenvedéstől a kínig
Mondhatnám azt is, hogy bűzlik ez az élet
És hogy én ebből többet nem kérek
Angyal vagyok, de a pokolban élek
Olyan vagyok, mint egy elveszett lélek
Földi életemből hiányoznak a fények
Az autók hangzása, no meg a képek -
Meg kell látni ebben is a szépet
A zöld füvet, na meg az eget, kéket
A pokolban nincs is igazi élet
Lehet, hogy ez egy rossz elmélet
Búskomor a szöveg, amit leírtam
De én így gondolom, emiatt sokat sírtam
Fájdalmas az életem, az utóbbi időkben
De már jó, mert már mindent kibőgtem
Megígértem azt
Hogy nem beszélek én a bajokról
Azt, hogy elmondok sok mindent a jóról
Igyekszem a szöveget így folytatni
De ha az életem ilyen, miért kell erőltetni?
Kiadom magamból a dühöt, mi bennem lakozik
A gonoszt, az ördögöt, mi belőlem táplálkozik
Kiadom magamból, a rosszat
Teret nyújtok a szépnek
Ellent mondok minden rossznak
Na meg a végnek
Szabadidőm rászánom a szövegelésnek
Átadom életem a zenélésnek
Tetszik a világ ezen fele, melyben rímekben
Beszélek én az embereknek
Első lakhelyem: Heaven, Heaven, Heaven
Lekerültem a Földre, itt éltem halálomig
Utána zuhantam tovább a Földi pokolig
Innen ered nevem: a Pokol angyala
7-es a nevemben az angyalt mutatja
Sokat megéltem, de biztos nem eleget
Csak egyre kérlek, ne felejtsd el a nevemet
Sok marhaságot össze tudok hordani
De ebben csak egy dolgot fogok bolygatni
Bemutatom világom amiben élek
Elárulom titkom, hogy mitől miért félek
Egy dolgot kérek, hallgasd meg a számot
Utána döntsd el, szereted-e vagy bánod
Hogy meghallgattad, nem lesz tőle semmi bajod
Csak akkor, hogyha megengeded és hagyod
Töröm magam azon, hogy mit írjak a szövegbe
Megpróbálom pakolni a rímeket az ütemre
De nem könnyű, hisz annyi mindent elmondanák
Bánatom, bajom a világgal meg osztanám
De nem fogok én a bajokról beszélni
Hisz van belőlük elég
Kezdve szenvedéstől a kínig
Mondhatnám azt is, hogy bűzlik ez az élet
És hogy én ebből többet nem kérek
Angyal vagyok, de a pokolban élek
Olyan vagyok, mint egy elveszett lélek
Földi életemből hiányoznak a fények
Az autók hangzása, no meg a képek -
Meg kell látni ebben is a szépet
A zöld füvet, na meg az eget, kéket
A pokolban nincs is igazi élet
Lehet, hogy ez egy rossz elmélet
Búskomor a szöveg, amit leírtam
De én így gondolom, emiatt sokat sírtam
Fájdalmas az életem, az utóbbi időkben
De már jó, mert már mindent kibőgtem
Megígértem azt
Hogy nem beszélek én a bajokról
Azt, hogy elmondok sok mindent a jóról
Igyekszem a szöveget így folytatni
De ha az életem ilyen, miért kell erőltetni?
Kiadom magamból a dühöt, mi bennem lakozik
A gonoszt, az ördögöt, mi belőlem táplálkozik
Kiadom magamból, a rosszat
Teret nyújtok a szépnek
Ellent mondok minden rossznak
Na meg a végnek
Szabadidőm rászánom a szövegelésnek
Átadom életem a zenélésnek
Tetszik a világ ezen fele, melyben rímekben
Beszélek én az embereknek