Audiopoeta - Beléd zárva dalszöveg (lyrics)
[Audiopoeta - Beléd zárva dalszöveg lyrics]
Ott rontottam el mindent amikor elkezdtem
Gondolkodni és a szívemről megfeledkeztem
Ez nem költői túlzás
Ha elvesztek egyet, nem jön helyette húsz más
A lelkem halhatatlan, az eszem
Mint egy katlan, a szívemet meg azt hiszem
A bordád mögött hagytam
A szám beszél, de túl sok amit mond
A fekete lyuk hozzám képes stabil pont
Nekem is dobog a szívem a fejem alatt
De nem volt ideje, ha lemaradt
Tudom, hogy nem pattan fel a lakat
Ha nem húzok magamnak vonalakat!
Jó napot jelen! A múltnak intettem
Mert sikerült feldolgoznom, hogy mit tettem!
A gyilkosságom sorozata számtani
Pedig én nem akartam senkit sem bántani!
Tudtam, a lépteim lábnyomokkal járnak
De hát ezért nincsenek a hátamon szárnyak!
Mondjon bárki bármit, nem így terveztem
Te rám találtál, én elvesztem!
Ha hallod a lépteimet, se nézz hátra
Mert ott élek benned, beléd zárva
ÉS Most kérlelhetem, hogy nézd el nekem
Hogy labilisan állok az érzelmeken!
Csak elakartam mondani, de
Párbeszéddel nem megy
Hogy nem akartam soha se azt
Hogy tényleg elengedj!
Csak elakartam mondani, hogy szeretlek
De Én nem akartam az életem szerepnek
Ha szétszakít, ahogy a világ bánik velem
Megnyugtat, hogy nálad van a másik felem!
A Te feled, ha feled, az én felem bánja
Mert ha Te elesnél az nekem fájna!
Addig nyújtózkodok, hogy még kell paplan
Nem tudom szebben mondani: ezt elbasztam!
Tudtam, a lépteim lábnyomokkal járnak
De hát ezért nincsenek a hátamon szárnyak!
Mondjon bárki bármit, nem így terveztem
Te rám találtál, én elvesztem!
Ha hallod a lépteimet, se nézz hátra
Mert ott élek benned, beléd zárva
Gondolkodni és a szívemről megfeledkeztem
Ez nem költői túlzás
Ha elvesztek egyet, nem jön helyette húsz más
A lelkem halhatatlan, az eszem
Mint egy katlan, a szívemet meg azt hiszem
A bordád mögött hagytam
A szám beszél, de túl sok amit mond
A fekete lyuk hozzám képes stabil pont
Nekem is dobog a szívem a fejem alatt
De nem volt ideje, ha lemaradt
Tudom, hogy nem pattan fel a lakat
Ha nem húzok magamnak vonalakat!
Jó napot jelen! A múltnak intettem
Mert sikerült feldolgoznom, hogy mit tettem!
A gyilkosságom sorozata számtani
Pedig én nem akartam senkit sem bántani!
Tudtam, a lépteim lábnyomokkal járnak
De hát ezért nincsenek a hátamon szárnyak!
Mondjon bárki bármit, nem így terveztem
Te rám találtál, én elvesztem!
Ha hallod a lépteimet, se nézz hátra
Mert ott élek benned, beléd zárva
ÉS Most kérlelhetem, hogy nézd el nekem
Hogy labilisan állok az érzelmeken!
Csak elakartam mondani, de
Párbeszéddel nem megy
Hogy nem akartam soha se azt
Hogy tényleg elengedj!
Csak elakartam mondani, hogy szeretlek
De Én nem akartam az életem szerepnek
Ha szétszakít, ahogy a világ bánik velem
Megnyugtat, hogy nálad van a másik felem!
A Te feled, ha feled, az én felem bánja
Mert ha Te elesnél az nekem fájna!
Addig nyújtózkodok, hogy még kell paplan
Nem tudom szebben mondani: ezt elbasztam!
Tudtam, a lépteim lábnyomokkal járnak
De hát ezért nincsenek a hátamon szárnyak!
Mondjon bárki bármit, nem így terveztem
Te rám találtál, én elvesztem!
Ha hallod a lépteimet, se nézz hátra
Mert ott élek benned, beléd zárva