Audiopoeta - Csontok a szekrényből dalszöveg (lyrics)
[Audiopoeta - Csontok a szekrényből dalszöveg lyrics]
Sok évig azt simán fel sem fogtam
Hogy mit tesz, hogy nem kívánt gyermek voltam
És csak amiatt vettem valamit zokon
Mert nem volt az életemben elég anyai pofon
Egy normális polgári családból
Jövök, ahol rettegni kellett apától
Ahol nem mindenki, mindent csak alád tol
És semmi sem megy csak úgy magától
És most itt állok felnőttként
Megtörtént, ami megtörtént
Gyógyítgatom a megtörtént Én-t
Ellövöm az utolsó egy töltényt
CsupánCsupán szétzilált a harag
Ezek, ezek pusztába kkiáltott szavak
Szívem zár ökölbe, lelkem izomlázzal
Ívelek körbe-körbe, mint kóbor vitorláshal
El kell mennem kár, mert nincs bennem már
De jól tudom, hogy a szó el nem száll
Nem emlékszem hova lett a sötétben
Pedig vele kovalens a kötésem
El kell mennem kár, mert nincs bennem már
De jól tudom, hogy a szó el nem száll
Nem emlékszem hova lett a sötétben
Pedig vele kovalens a kötésem
Elfogadom, hogy a farkastörvény nyer
Megtanultam sebezni vaktölténnyel
Nem veszekszem többet a teremtővel
Megtanultam veszteni emelt fővel
Elhagytam a valóságot kár érte de
Megtanultam, hogy nincsen hozzá háttérzene
De mégis az egészet áttáncoltam
A könnyem a pácom a pad-thai szószban
Én többet láttam már
Mint amennyit akartam rég
Több ez a vágyaknál, most mégse maradhatnék
Az emlékeimnek már a zene is fogja
Remélem talán majd a fiam szeretni fogja
Azt várod tőlem, hogy jópofa legyek
De annyi életkedvem van, mint holdon a legyek
Szép ez a ház, nyitok új ablakot
Mert én már nem a múltam vagyok
El kell mennem kár, mert nincs bennem már
De jól tudom, hogy a szó el nem száll
Nem emlékszem hova lett a sötétben
Pedig vele kovalens a kötésem
El kell mennem kár, mert nincs bennem már
De jól tudom, hogy a szó el nem száll
Nem emlékszem hova lett a sötétben
Pedig vele kovalens a kötésem
Csak bámulok a tükörbe és nem értem
Hogy hogy lehet, hogy ennyi mindent benéztem
Legazdagodtam az eredményekből én
Az elkallódott tehetségek földjén
Engem elrejt a holdfény, de
A titkaimban megtalálsz
A függőségre volt vény
Mert felnevelt a mcdonalds
Csak mosolygok, de közben belül elrohadok
A pia hoz ki belőlem indulatot
Lehet hogy ez az élet csak titkon úgy véd
Hogyha befutnék akkor én is kifordulnék
Pedig olyan király akivé most lettem
Kívülről, de belül foszlik a holttestem
A jelenkor remek énképe
Hogy egy szar vicc rakott a térképre
Pedig a hegyeknek is van mélysége
De egy szomorú bohócnak sosincs szép vége
El kell mennem kár, mert nincs bennem már
De jól tudom, hogy a szó el nem száll
Nem emlékszem hova lett a sötétben
Pedig vele kovalens a kötésem
El kell mennem kár, mert nincs bennem már
De jól tudom, hogy a szó el nem száll
Nem emlékszem hova lett a sötétben
Pedig vele kovalens a kötésem
Én többet láttam már
Mint amennyit akartam rég
Elúszik a láthatár és én mégse maradhatnék
Én többet láttam már
Mint amennyit akartam rég
Tudom az én problémám
Persze nem akkora, mint a tiéd
Hogy mit tesz, hogy nem kívánt gyermek voltam
És csak amiatt vettem valamit zokon
Mert nem volt az életemben elég anyai pofon
Egy normális polgári családból
Jövök, ahol rettegni kellett apától
Ahol nem mindenki, mindent csak alád tol
És semmi sem megy csak úgy magától
És most itt állok felnőttként
Megtörtént, ami megtörtént
Gyógyítgatom a megtörtént Én-t
Ellövöm az utolsó egy töltényt
CsupánCsupán szétzilált a harag
Ezek, ezek pusztába kkiáltott szavak
Szívem zár ökölbe, lelkem izomlázzal
Ívelek körbe-körbe, mint kóbor vitorláshal
El kell mennem kár, mert nincs bennem már
De jól tudom, hogy a szó el nem száll
Nem emlékszem hova lett a sötétben
Pedig vele kovalens a kötésem
El kell mennem kár, mert nincs bennem már
De jól tudom, hogy a szó el nem száll
Nem emlékszem hova lett a sötétben
Pedig vele kovalens a kötésem
Elfogadom, hogy a farkastörvény nyer
Megtanultam sebezni vaktölténnyel
Nem veszekszem többet a teremtővel
Megtanultam veszteni emelt fővel
Elhagytam a valóságot kár érte de
Megtanultam, hogy nincsen hozzá háttérzene
De mégis az egészet áttáncoltam
A könnyem a pácom a pad-thai szószban
Én többet láttam már
Mint amennyit akartam rég
Több ez a vágyaknál, most mégse maradhatnék
Az emlékeimnek már a zene is fogja
Remélem talán majd a fiam szeretni fogja
Azt várod tőlem, hogy jópofa legyek
De annyi életkedvem van, mint holdon a legyek
Szép ez a ház, nyitok új ablakot
Mert én már nem a múltam vagyok
El kell mennem kár, mert nincs bennem már
De jól tudom, hogy a szó el nem száll
Nem emlékszem hova lett a sötétben
Pedig vele kovalens a kötésem
El kell mennem kár, mert nincs bennem már
De jól tudom, hogy a szó el nem száll
Nem emlékszem hova lett a sötétben
Pedig vele kovalens a kötésem
Csak bámulok a tükörbe és nem értem
Hogy hogy lehet, hogy ennyi mindent benéztem
Legazdagodtam az eredményekből én
Az elkallódott tehetségek földjén
Engem elrejt a holdfény, de
A titkaimban megtalálsz
A függőségre volt vény
Mert felnevelt a mcdonalds
Csak mosolygok, de közben belül elrohadok
A pia hoz ki belőlem indulatot
Lehet hogy ez az élet csak titkon úgy véd
Hogyha befutnék akkor én is kifordulnék
Pedig olyan király akivé most lettem
Kívülről, de belül foszlik a holttestem
A jelenkor remek énképe
Hogy egy szar vicc rakott a térképre
Pedig a hegyeknek is van mélysége
De egy szomorú bohócnak sosincs szép vége
El kell mennem kár, mert nincs bennem már
De jól tudom, hogy a szó el nem száll
Nem emlékszem hova lett a sötétben
Pedig vele kovalens a kötésem
El kell mennem kár, mert nincs bennem már
De jól tudom, hogy a szó el nem száll
Nem emlékszem hova lett a sötétben
Pedig vele kovalens a kötésem
Én többet láttam már
Mint amennyit akartam rég
Elúszik a láthatár és én mégse maradhatnék
Én többet láttam már
Mint amennyit akartam rég
Tudom az én problémám
Persze nem akkora, mint a tiéd