Bené - Emlékül dalszöveg (lyrics)

- Gyönyörű! Nem igaz? - De
- Lenyűgöző! - Srácok, mi ide tartozunk

Ezt emlékül kapod, mit én emlékül adok
De vigyázz, mert én az elmédben lakok
Ezek nem kétes tanok, nem küldök képeslapot
Mert emléked elvétve elmédbe fagyott

Ha segítesz másokon idővel megtérül
2009 bEne, bEba emlékül

(bEba) :

A betűből szó lesz, a szavakból meg mondat
A mondatból egy verse, mit
Pár ember majd mondhat
Így emlékezz ránk, még most is jár a szánk
Hallgasd mit a két mc megint eléd tárt
Elég már! Azt tudom, hogy a
Nevem nem lesz örök
De én a végsőkig csak megyek, előre török
Hogy beszéljenek rólunk már régóta vártuk
Reméljük ezt megtartod, mert emléknek szántuk

(bEne) :

Tudom, hogy ne tudnám, hogy akár egy íz
Egy dallam vagy más váratlan erővel kelti
Olykor életre a régmúlt
Pillanatok emlékét, amely szét dúlt
Vagy szép volt, de hát olyan rég volt
Hogy már magad sem látod
Milyen színű az égbolt
Kihatott rád a bánat, vagy ami mára
Rádöbbentett, hogy a szép csak látszat

(Ref) :

Ezt emlékül kapod, mit én emlékül adok
De vigyázz, mert én az elmédben lakok
Ezek nem kétes tanok, nem küldök képeslapot
Mert emléked elvétve elmédbe fagyott

(bEba) :

Azt hiszik egy fotó helyettesíti az emléket
Pedig az elég könnyen elszakadhat, eléghet
Felétek nyúlok, mert messze vagytok tőlem
A zenétől vagyok boldog, a fűtől nem
Az csak pillanatnyi vidámság, de
Nem vigyáz rád
Majd észbe kapsz, ha jön az uccsó kívánság
Akkor már késő lesz mi ezért csináljuk
Hogy emlékeitekben tovább éljen a világunk
Kitárunk elétek mindent amit érzünk
Depressziót, szerelmet, mindent miért élünk
Kérünk téged, hogy jó legyen a vége
Nőj fel végre, kapj már kicsit észbe!
Ha egyszer gyermekem lesz
Majd büszkén mutatom
A zenéket neki és mindenben támogatom
Nagyon fogja élvezni az esti meséket
De amíg az neki mese, nekem emlékek
Gyermekkoromban volt nagyon sok álmom
A legnagyobb már teljesült, láthatod barátom
Fent állok a színpadon, ez lett a mindenem
Hogy ezt elértem nagyon
Szépen köszönöm Istenem
Vigyázz velem, mert én az elmédben lakok
De ott csak egy békés lakó és nem rab vagyok
Ha segítesz másokon idővel megtérül
Mi szavakkal segítünk, ezt kapod emlékül

(Ref) :

Ezt emlékül kapod, mit én emlékül adok
De vigyázz, mert én az elmédben lakok
Ezek nem kétes tanok, nem küldök képeslapot
Mert emléked elvétve elmédbe fagyott

(bEne) :

Az elmédben elhagyott emléked halott

A szálló évekkel, sok minden megy el
De a szív, a koldus tovább énekel
Mi remény volt régen, emlék ma csupán
De legalább sírhatsz tűnt szépek után
Ami emlék szebb is, mint az ami él
Romok is ragyognak hűs hold fényinél
Ez él, ez mindig is megmarad
De még mindig arra kérlek
Hogy ismerd meg magad!
Álmokat kergettem, most előlük futok el
Tudod-e, hogy ki az aki számodra túl jó fej?
Nyújtózz el és aztán emlékezz
Vissza a múltra, mi lehet szép is vagy durva
Goromba az ember, nem tanul semmiből
Könyvekből, emlékekből és csak a Lassie-ből
Tanulta meg, hogy mi az a szeretet
Elhisz bármit, irányítani fogják
Kihasználják
Az emeletek mellett tanulj tanulni!
Miért kell mindenre még egyet aludni?
Csak bizonytalan vagy, de nem elveszett!
A szavaknak ereje nem volt kegyvesztett
Fegyelmez, hogy tanulj meg tőle
Visszafog, hogy el ne fuss előle
Erőt ad, hogy győzd ki lelőne
Én tanultam belőle, hatalmas erőm lett

(Ref4x) :

Ezt emlékül kapod, mit én emlékül adok
De vigyázz, mert én az elmédben lakok
Ezek nem kétes tanok, nem küldök képeslapot
Mert emléked elvétve elmédbe fagyott