Deego - Izgalmas dolgok dalszöveg (lyrics)
[Deego - Izgalmas dolgok dalszöveg lyrics]
Én meg azt hittem, hogy most haragszol rám
Hogy csak állok itt kábán és persze bután
Furcsán érzem magam, de mégis jól
Valaki szól, elszáll, majszol, megkarmol
Képek, hangok monóban, hozzám szólnak
A ritmus eloldoz, néha fel is oldhat
Elvonhatja a figyelmed, az igazi nem ez
Vagy mégis? Mégis mindenki másképp jellemez
Engem és téged, még néhány embert
A zúgó várost, a hatalmas füsttengert
A gyárakat, a füstje rád ragad
A ruhádba szívja magát, örökre megmarad
Kimosni nem tudod, az csak átmeneti állapot
Ha elkapnak téged, érte kapják a vállapot
Egyes emberek, akik nem értik ezt
Ezzel magukra húzva az átlagember-mezt
Felvázolod a képet a közönség előtt
Gesztikulálsz, artikulálsz
Még csak valaki ellőtt
Egy régi poént, tudod, oly átlagost
Te mosolyogsz magadban
Hisz érzed a varázslatot
Sokan túlbonyolítják az egyszerű dolgokat
Felnagyobbítják az apró pontokat
De egyet mindíg elfelejtenek számításba venni
Nem kell csűrni-csavarni, csak tekerni
Sokan az izgalmas dolgokat keresik
Sok ember nem kel fel, hogyha egyszer elesik
Tekerik-csavarják mindíg a dolgokat
De idejük nincs rá, hogy kifújják magukat
Elterebélyesedett hétköznapi gondok bajok
A kérdésedet köszi, most éppen jól vagyok
Hol vagyok? Hol nem egyszerű a dolog
A vérem áramlik, a szívem halkan dobog
Forognak a dolgok, de a világ rendje ez
A jólétért az ember egyre többet tesz
Egy-két szál virág felvidíthat bárkit
Becserkészi az életed és sohasem tágít
Meg kell fogni a jó
Dolgokat és okosan használni
Pipázni egy tóparton vagy
Egy vitorláson szállni
A tengeren a víz töményíti a füstöt
Kevés fiatal jókedvű, pedig ismerik a trükköt
Sokaknak üzlet ez, de többnek élvezet
Értekeznek róla sokat, a lényeg nem ez
Ez mindíg hasznot hozó, folytonos profitáló
Igaz, itt is van rossz és igazán kiváló
Sok ganja-szemű ember duplán lát tőle
Homályosít, sablonoz, nem jut dűlőre
Alaptalanul utazásokat tervez és szervez
India, Kairó, Hollandia régóta terjeszt
Furcsa híreket, egy-két kávéházi sztorit
Az utazási központ rengeteg agyat elborít
Nem kell sietni, a vonatod megvár
De ha csíp a füstje, akkor ne sírjál
Az indák és a gyökerek elszorítják az életet
A virágok elszáradnak, felpezsdítik a véredet
A gyanta ragad és csöpög, mégis jó illatú
Örökzöld a fenyő
De én sem vagyok rosszindulatú
Nagy úr a szükség, de a szükség megoldható
Valaki kertészkedik és ez így a jó
A természet lágy ölén, kint a zöldben
A kör körbe jár a baráti körben
Friss a levegő, amit a tüdődbe szívsz
Elszűri a szervezet, más nem jön ki csak víz
A páratartalom magas, egy kicsit gázos
De épp ettől olyan káros otthon a város
Rengeteg dolgot elégetnek, szemetet, kacatot
De néha olyat is
Mi rengetegeket magával ragadott
Letagadott titkok a felhők felé törnek
Csapadékká alakulnak, visszahullnak a földre
A körforgás nem áll meg, de ez benne a jó
Folyik a folyó, elindul a hajó
Ha jó, ha nem, ha átlagos, ha érdekes
Az érzésem belül olyan éteres
Szól a zene, a ritmus, ihletet merítek
Ülök a székeben, szavakat terítek
Az agyamban, az egész világba szét
Ettől ki tudom magam fújni és ez a szép
Hogy csak állok itt kábán és persze bután
Furcsán érzem magam, de mégis jól
Valaki szól, elszáll, majszol, megkarmol
Képek, hangok monóban, hozzám szólnak
A ritmus eloldoz, néha fel is oldhat
Elvonhatja a figyelmed, az igazi nem ez
Vagy mégis? Mégis mindenki másképp jellemez
Engem és téged, még néhány embert
A zúgó várost, a hatalmas füsttengert
A gyárakat, a füstje rád ragad
A ruhádba szívja magát, örökre megmarad
Kimosni nem tudod, az csak átmeneti állapot
Ha elkapnak téged, érte kapják a vállapot
Egyes emberek, akik nem értik ezt
Ezzel magukra húzva az átlagember-mezt
Felvázolod a képet a közönség előtt
Gesztikulálsz, artikulálsz
Még csak valaki ellőtt
Egy régi poént, tudod, oly átlagost
Te mosolyogsz magadban
Hisz érzed a varázslatot
Sokan túlbonyolítják az egyszerű dolgokat
Felnagyobbítják az apró pontokat
De egyet mindíg elfelejtenek számításba venni
Nem kell csűrni-csavarni, csak tekerni
Sokan az izgalmas dolgokat keresik
Sok ember nem kel fel, hogyha egyszer elesik
Tekerik-csavarják mindíg a dolgokat
De idejük nincs rá, hogy kifújják magukat
Elterebélyesedett hétköznapi gondok bajok
A kérdésedet köszi, most éppen jól vagyok
Hol vagyok? Hol nem egyszerű a dolog
A vérem áramlik, a szívem halkan dobog
Forognak a dolgok, de a világ rendje ez
A jólétért az ember egyre többet tesz
Egy-két szál virág felvidíthat bárkit
Becserkészi az életed és sohasem tágít
Meg kell fogni a jó
Dolgokat és okosan használni
Pipázni egy tóparton vagy
Egy vitorláson szállni
A tengeren a víz töményíti a füstöt
Kevés fiatal jókedvű, pedig ismerik a trükköt
Sokaknak üzlet ez, de többnek élvezet
Értekeznek róla sokat, a lényeg nem ez
Ez mindíg hasznot hozó, folytonos profitáló
Igaz, itt is van rossz és igazán kiváló
Sok ganja-szemű ember duplán lát tőle
Homályosít, sablonoz, nem jut dűlőre
Alaptalanul utazásokat tervez és szervez
India, Kairó, Hollandia régóta terjeszt
Furcsa híreket, egy-két kávéházi sztorit
Az utazási központ rengeteg agyat elborít
Nem kell sietni, a vonatod megvár
De ha csíp a füstje, akkor ne sírjál
Az indák és a gyökerek elszorítják az életet
A virágok elszáradnak, felpezsdítik a véredet
A gyanta ragad és csöpög, mégis jó illatú
Örökzöld a fenyő
De én sem vagyok rosszindulatú
Nagy úr a szükség, de a szükség megoldható
Valaki kertészkedik és ez így a jó
A természet lágy ölén, kint a zöldben
A kör körbe jár a baráti körben
Friss a levegő, amit a tüdődbe szívsz
Elszűri a szervezet, más nem jön ki csak víz
A páratartalom magas, egy kicsit gázos
De épp ettől olyan káros otthon a város
Rengeteg dolgot elégetnek, szemetet, kacatot
De néha olyat is
Mi rengetegeket magával ragadott
Letagadott titkok a felhők felé törnek
Csapadékká alakulnak, visszahullnak a földre
A körforgás nem áll meg, de ez benne a jó
Folyik a folyó, elindul a hajó
Ha jó, ha nem, ha átlagos, ha érdekes
Az érzésem belül olyan éteres
Szól a zene, a ritmus, ihletet merítek
Ülök a székeben, szavakat terítek
Az agyamban, az egész világba szét
Ettől ki tudom magam fújni és ez a szép