Deego - Nem érted ezt dalszöveg (lyrics)
[Deego - Nem érted ezt dalszöveg lyrics]
Refrén:
Hogy miért fontosabb a család, mint bármi más
Hogy a tiszta utat válaszd
Mondjon bárki mást
Hogy őszinte légy mindig, bárhogyan is lesz
Elmondtam ezerszer már
De még mindig nem érted ezt
Csak az utazás számít
De út közben végig sok hamis cél csábít
Te nyerőnek születtél, nem te leszel ki veszt
Elmondtam ezerszer már
De még mindig nem érted ezt
Annyian kompenzálnak
Feladnak mindent és újra próbálnak
Annak látszanak mik nem
És azok lesznek végül is
Amit belül eltitkolnak
Még ha kívül szépül is
A kép a szív nem csal meg soha
Aki mást állítana, a legnagyobb ostoba
Minden egyes ember önmagában, egyedi csoda
Isten, sors, vagy más, de így tette Őt oda
A szülők felnevelnek
Az élet kudarcai ellen állig felszerelnek
Minden gyermekkori bűnért, máig vezekelnek
Mint kisgyermekként anno az égig felemelnek
Tarts meg minden élményt
Hogy a felét újra éled majd
Ezt tűzd ki célként
Olyan felnőtt legyél végül
Mit gyerekként képzeltél
Vagy olyan gyerek maradj
Mit felnőttként képzelnél
El Én csak sodródom az árral
A társam megtaláltam már
Nem küzdök a magánnyal
Sokan úgy bánnak az élettel
Mint a legnagyobb talánnyal
De Én egy pillanatban ragadtam
Kettesben A Lánnyal a zene örök szerelem
Ha valamit nehéz elmondanom, mindig bevetem
Lassan 20 éve már írom a levelem
Ha már újat nem tudok majd, a tollat leteszem
Refrén: 1x
Mit is írhatnék neked
Úgy gondolom, megvan az oka
Hogy nincsenek veled
Te is felfogod, ha akarod, helyén az eszed
Nekik csak az kéne, hogy foghassák a kezed
Sok mindent megértek, de egyet, azt soha
Hogy ahol ma tartasz, hogy jutottál oda
Védelmező lehetnél, négy fallal a szoba
Egy anya formájában te lehetnél a csoda
Mindenki küzd minden nap
Ha hibákról van szó, akkor nincsen nagy
Sosem gyógyul be a seb, amit itt bent hagy
A kimondatlan szó egy köztes szinten hagy
A magány szempont kérdése
A csendes kiáltásaid elfojtott érzése
Száraz a torok, összenyomnak a falak
A víz elborít mindent, kiszárad az ajak
Én is voltam ott, ezt sose feledd el
Ha kezdeni kell valamit
Azt biztos veled kell
Nem tudtál mit kezdeni a szülő szereppel
A sebek nem gyógyulnak a múló hetekkel
Refrén:
Hogy miért fontosabb a család, mint bármi más
Hogy a tiszta utat válaszd
Mondjon bárki mást
Hogy őszinte légy mindig, bárhogyan is lesz
Elmondtam ezerszer már
De még mindig nem érted ezt
Csak az utazás számít
De út közben végig sok hamis cél csábít
Te nyerőnek születtél, nem te leszel ki veszt
Elmondtam ezerszer már
De még mindig nem érted ezt
Annyian kompenzálnak
Feladnak mindent és újra próbálnak
Annak látszanak mik nem
És azok lesznek végül is
Amit belül eltitkolnak
Még ha kívül szépül is
A kép a szív nem csal meg soha
Aki mást állítana, a legnagyobb ostoba
Minden egyes ember önmagában, egyedi csoda
Isten, sors, vagy más, de így tette Őt oda
A szülők felnevelnek
Az élet kudarcai ellen állig felszerelnek
Minden gyermekkori bűnért, máig vezekelnek
Mint kisgyermekként anno az égig felemelnek
Tarts meg minden élményt
Hogy a felét újra éled majd
Ezt tűzd ki célként
Olyan felnőtt legyél végül
Mit gyerekként képzeltél
Vagy olyan gyerek maradj
Mit felnőttként képzelnél
El Én csak sodródom az árral
A társam megtaláltam már
Nem küzdök a magánnyal
Sokan úgy bánnak az élettel
Mint a legnagyobb talánnyal
De Én egy pillanatban ragadtam
Kettesben A Lánnyal a zene örök szerelem
Ha valamit nehéz elmondanom, mindig bevetem
Lassan 20 éve már írom a levelem
Ha már újat nem tudok majd, a tollat leteszem
Refrén: 1x
Mit is írhatnék neked
Úgy gondolom, megvan az oka
Hogy nincsenek veled
Te is felfogod, ha akarod, helyén az eszed
Nekik csak az kéne, hogy foghassák a kezed
Sok mindent megértek, de egyet, azt soha
Hogy ahol ma tartasz, hogy jutottál oda
Védelmező lehetnél, négy fallal a szoba
Egy anya formájában te lehetnél a csoda
Mindenki küzd minden nap
Ha hibákról van szó, akkor nincsen nagy
Sosem gyógyul be a seb, amit itt bent hagy
A kimondatlan szó egy köztes szinten hagy
A magány szempont kérdése
A csendes kiáltásaid elfojtott érzése
Száraz a torok, összenyomnak a falak
A víz elborít mindent, kiszárad az ajak
Én is voltam ott, ezt sose feledd el
Ha kezdeni kell valamit
Azt biztos veled kell
Nem tudtál mit kezdeni a szülő szereppel
A sebek nem gyógyulnak a múló hetekkel
Refrén: