Dolhai Attila - Két összeillő ember dalszöveg (lyrics)
[Dolhai Attila - Két összeillő ember dalszöveg lyrics]
Szürke senkik nagyok között
Mellékutcán álmodozók
Boldog csendben hallgatók
Két kis csendes, egyszerű ember
Mégis miénk a nagyvilág
Kéz a kézben, együtt az úton
Egymást nézve megyünk tovább
Két összeillő ember
Fénylő, tágra nyíló szemmel
Figyeld, elakad a hangunk
Istenem, hát mi vagyunk
Két fénysugár a ködben
Jöttél akkor, és én jöttem
Látod, így volt írva sorsunk
Most élünk végre, nem csak álmodunk
Két kis fűszál dús fák között
Két kis porszem hegyek mögött
Völgyek mélyén két kis virág
Mérhetetlen boldogság
Ezek vagyunk, mióta csendben
Enyém lettél, és én tiéd
Mikor másra nem süt a napfény
Nekünk akkor is ragyog az ég
Két összeillő ember
Fénylő, tágra nyíló szemmel
Figyeld, elakad a hangunk
Istenem, hát mi vagyunk
Két fénysugár a ködben
Jöttél akkor, és én jöttem
Végre megláttalak téged
Hát feledjük az elhullt könnyeket
Két összeillő ember
Fénylő, tágra nyíló szemmel
Figyeld, elakad a hangunk
Istenem, hát mi vagyunk
Két fénysugár a ködben
Jöttél akkor, és én jöttem
Végre megláttalak téged
És köszönöm az egész életet!