Fontos@szöveg - Fábián Szilárd - Monotónia dalszöveg (lyrics)
[Fontos@szöveg - Fábián Szilárd - Monotónia dalszöveg lyrics]
Eltört a fény az élet legmélyén
A nem látható színtelen részén
Szilánkok, élek mindenütt
Felettük szétszórt csend feszült
Eltört a fény a végtelen mélyén
Eltört a fény a legvégső remény
Zuhant az űrben, csak zuhant
De félúton a föld’ felé
Eltört a fény mikor összeért
És szétterült, izzott minden
Égett, majd lassan
Visszahűlt színekre hullt
Én sem… semmit nem tettem
Miért nem, miért nem értettem?
Ó-óó-ó-ó
Lángok, hullámok, a csillag lehunyta szemét
Aludj el most szépen! Aludj!
Nem! Nem! Még sem! Megfeszített
Érzem, amit Te éreztél, mielőtt széttörtél
Heverj mellém! Felettünk az élet
Velünk a legmélyén
A nem látható színtelen részén
Szilánkok, élek mindenütt
Felettük szétszórt csend feszült
Eltört a fény a végtelen mélyén
Eltört a fény a legvégső remény
Zuhant az űrben, csak zuhant
De félúton a föld’ felé
Eltört a fény mikor összeért
És szétterült, izzott minden
Égett, majd lassan
Visszahűlt színekre hullt
Én sem… semmit nem tettem
Miért nem, miért nem értettem?
Ó-óó-ó-ó
Lángok, hullámok, a csillag lehunyta szemét
Aludj el most szépen! Aludj!
Nem! Nem! Még sem! Megfeszített
Érzem, amit Te éreztél, mielőtt széttörtél
Heverj mellém! Felettünk az élet
Velünk a legmélyén
Bővített értelmezés hozzáadása
Ha tudja, miről beszél az előadó, tud olvasni a sorok között, és ismeri a dal történetét, akkor értelmezheti a szöveget. Szerkesztőink ellenőrzése után a dal hivatalos interpretációjaként adjuk hozzá!