Gourmand - Altató dalszöveg (lyrics)

Megszikkadt szívedben nem járt a fény
Sterilizált téged az agymosás
Nem vagy te senki, csak alantas én
Aludj el szépen, aludj tovább
Az egód zokog: "Az agyadra mentem!"
Elbújtam, keress egy terápián
"egyél, nekem nősz nagyra szentem"
Fogyassz, s nem keletkezik hiány

Te vagy az ismert világ közepe
Innen, s túl az Óperencián
A józanész azt kérdi, jöhet-e
Vagy maradjon periférián

Hiszen a sajtószabadság rég tiéd
A szavazati jogodat megkapod
Nem telt el hiába százötven év
Aludj el szépen, légy jó halott

Kényelmesen elnyel az örök köd
A túlzott jólét elbágyasztott
Bár a szolgahajlamod az öröklött
A szolgaságod nem tanult, választott

Beszélhetnél is muszáj hörögnöd?
Az anyaméh dögszagot árasztott?
Ha moslékot látsz: muszáj-e röfögnöd?
Hozzá szoksz hamar a lábszaghoz?

Hasztalan itt a szólás szabadsága
Nem dumálni kell, csak dönteni
Hogy mit szeretnél, ha ki manipulálna?
Melyik hazugság örömteli?

A társadalmi problémákat
Mint egy szuperhős, megoldhatod
S a jó tetted rád visszaszállhat
Csak szánj rá négy évente egy napot

Abból látszik, hogy valami bánt ma
Hogy az arcod nem olyan bamba
A halántékodhoz tartott banánba
Héjastól lett beleharapva

Nem a te hibád, ne magadat rágd
Neked tényleg nem volt választásod
A rendszer bízott feladatot rád
Az új generációk sírját ásod

Génkészleted adott rád rabláncot
Nincs választásod, csak döntéseid
Az a rendszer, amit ti használtok
Szabadságod árán bekényszerít

A biztonság illúziójába
Nem neked való, olyan kötetlen
Otthonra lelsz a katatón, kába
Ócska álmokat ringató tömegben

Zizeg a jó televízió
Álmodban kódolt frekvencián
Azt üzeni neked, hogy hízni jó
Aludj el szépen, aludj tovább