Gourmand - Nyelvemlék dalszöveg (lyrics)

Látjátok felem, hogy csöppet sem egész
Ha besz te énnekem, hát nem túl sokra mész
Mert félreért az agy, a nyelv meg félre jár
Magyar beszédülés, hogy nyitni szóbazár
Nyelvetlen én vagyok, az van, hogy hadlava
Holám beszél sokig, és mindig van szava
De nem se más hibás, csak ő is én maga
Hogy sokszor megzökög a szókaró raga
S hogy kussolás, ha más a nyelvre fordulat
S hogy ezen mindezit a rajta felmulat
Külső és ráható a nyelven nincsen itt
De dojcsul annyi megy, hogy
Német sprehhe niht
Ó szív, a dübbeteg, a bánat járjon át
Hogy nem sehogy rokon a venger és polák
És egyiket se ért, hát nézd, az arc kiül
Mert angolul se van, és sem francőzisül
Magyar se megy nagyon, belé a nyelv botol
És furd a lelkiás, hogy szókat ellopol
Kell mert a mondulás, mi hangzatásra vár
Na persze pláne még, pedig dehogy ne már

Hello, a hang, te szav, a számba fújt a szél
Hát szégyen ez fejem, de nem besz újbeszél

És hall a mégse fül, a száj is csak bekuss
Örülne, hogyha szó kiszállna rajta, huss
Fikáz a mind világ, hogy egy az ember itt
Ki senki nyelv szerint lehányja verseit
Ne besz nekem te semm, de semm nem is soha
Vagyok mondattalan, a pesti mostoha
Ha és leránt lepel, hogy nulla nyelv nem ért
Hát fogni lécc a szád, a holmi kedvemért
Magyar se megy nagyon, belé a nyelv botol
És furd a lelkiás, hogy szókat ellopol
Kell mert a mondulás, mi hangzatásra vár
Na persze pláne még, pedig dehogy ne már

Hello, a hang, te szav, a számba fújt a szél
Hát szégyen ez fejem, de nem besz újbeszél