Gyík zenekar - Üveges oázis dalszöveg (lyrics)
[Gyík zenekar - Üveges oázis dalszöveg lyrics]
Üveges oázis mellkasom takarja
Piskóta tallér, papírdobozos manna
Tablettás a lélek, és üveges a lejtő
Mi megterem a semmin, napszám talaja meddő
Felkapcsol naplámpa, a füzér kialszik
Egy távolba nézést küldök a
Másik Duna partig
Padlótól a gáz, mint villanytól a plafon
Reggel fél hét van, régóta tart a napom
Elszöktem az éjből a nappal lett ködszürke
Mióta kilőttek az űrbe nem
Vagyok már olyan fürge
Elszöktem az éjből, a nappal lett ködszürke
Mióta kilőttek az űrbe nem
Vagyok már olyan fürge
Szó a szóhoz, kép a képhez
Mégis hangyás az adás
Monoton gyilkoló hanggal felszippant
Egy hasadás
Elballagnak a napok, és rájuk intek béke van
Az eszeveszett tombolásnak búcsút
Intek boldogan, tombolán a tomporát
Ha megnyerem ma én vagyok
A lobotómiás gyűlésen a
Legboldogabb agy halott adj egy szárat
Had vezessem magamat ma céltalan
Tompa falnak ütközéstől, elrepedt
Pár érfalam
Életlen az öntudat, de vídiakő pult alatt
Ha kígyókkal megmarat, én viszem
Mi megmaradt
Zsákban a zsibbadás, fullad a folyóba
Kontinens kőszikla, csapódik bolygókba
Hol idill hol róka, hollót a nyúl hozza
Szájában, toll és vér, boltokban plüss bomba
Zsákban a zsibbadás, fullad a folyóba
Kontinens kőszikla, csapódik bolygókba
Hol idill hol róka, hollót a nyúl hozza
Szájában, toll és vér, boltokban plüss bomba
Szó a szóhoz, kép a képhez
Mégis hangyás az adás
Monoton gyilkoló hanggal felszippant
Egy hasadás
Arról álmodtam esténként
Hogy majd elkezdem lepkénként
Összegyűjteni a világot
És mindent egy vitrinbe bezárok
Szó a szóhoz, kép a képhez
Mégis hangyás az adás
Monoton gyilkoló hanggal felszippant
Egy hasadás
Piskóta tallér, papírdobozos manna
Tablettás a lélek, és üveges a lejtő
Mi megterem a semmin, napszám talaja meddő
Felkapcsol naplámpa, a füzér kialszik
Egy távolba nézést küldök a
Másik Duna partig
Padlótól a gáz, mint villanytól a plafon
Reggel fél hét van, régóta tart a napom
Elszöktem az éjből a nappal lett ködszürke
Mióta kilőttek az űrbe nem
Vagyok már olyan fürge
Elszöktem az éjből, a nappal lett ködszürke
Mióta kilőttek az űrbe nem
Vagyok már olyan fürge
Szó a szóhoz, kép a képhez
Mégis hangyás az adás
Monoton gyilkoló hanggal felszippant
Egy hasadás
Elballagnak a napok, és rájuk intek béke van
Az eszeveszett tombolásnak búcsút
Intek boldogan, tombolán a tomporát
Ha megnyerem ma én vagyok
A lobotómiás gyűlésen a
Legboldogabb agy halott adj egy szárat
Had vezessem magamat ma céltalan
Tompa falnak ütközéstől, elrepedt
Pár érfalam
Életlen az öntudat, de vídiakő pult alatt
Ha kígyókkal megmarat, én viszem
Mi megmaradt
Zsákban a zsibbadás, fullad a folyóba
Kontinens kőszikla, csapódik bolygókba
Hol idill hol róka, hollót a nyúl hozza
Szájában, toll és vér, boltokban plüss bomba
Zsákban a zsibbadás, fullad a folyóba
Kontinens kőszikla, csapódik bolygókba
Hol idill hol róka, hollót a nyúl hozza
Szájában, toll és vér, boltokban plüss bomba
Szó a szóhoz, kép a képhez
Mégis hangyás az adás
Monoton gyilkoló hanggal felszippant
Egy hasadás
Arról álmodtam esténként
Hogy majd elkezdem lepkénként
Összegyűjteni a világot
És mindent egy vitrinbe bezárok
Szó a szóhoz, kép a képhez
Mégis hangyás az adás
Monoton gyilkoló hanggal felszippant
Egy hasadás