Ótvar Pestis - Nem kell másnak lennem dalszöveg (lyrics)
Ótvar Pestis [Olasz Patrik] Hódmezővásárhelyről, Magyarország
[Ótvar Pestis - Nem kell másnak lennem dalszöveg lyrics]
Amikor elszáll minden gondom
Akkor startol a para
Néha már annyi sem elég
Hogy folyton tartom a szavam
Csak rombolhatom a falakat
Nem építhetem a jövőm
Szar gondolatok, kaparok
Mert én itt leszek a kövön
Este készen minden ötödik percben
Ennek ellenére magasan szálltok
Kihagytok abból, mihez közöm is lenne
De pár év múlva csak egy madarat látott
Beszélek, addig elásnak helyben
Teszel valamit, vagy várhatsz csendben
Nem egy alak írja, legyek a spanja
De nem olyan egyszerű másnak lennem
Mit okoztak a tettek
Túl sokszor kimaradtam a jóból
Temetésünkön egy orgona zengjen
De elástam mit elosztok a blokkon
Kötelető a cél, öregedünk
Hamar jöhet elő a mély, közelebb ült a baj
Mint a dögkeselyűk a szaron
Aki marad, annak ölébe kerül a hatalom
Én teszem ki magamat ennek
Valahogy olyan az éjszaka, ilyen a nap
Sosem tudom, elég időm valaha lesz-e
Arra, hogy felnézzek (mihamarabb)
Nem kérdek, engem elvisz ez a szar
Ha mindenem felélem itt mi se' marad
Húsz év telt el, de már hideg a kéz
Én úgy számolom, mindjárt beüt a krach
Mint a felütős spé, mint az első herbál
Húzom a határt, de mettől meddig
Vhelytől Pestig nem törnek meg
Mutatom, ami a vérben rejlik
A végem a kezdet, a kezdet a vég
Két span, meg a garázdaságok
Nevenincs gyerek, azért van épp itt
De az okot csak talán találod, vérem
Nem kell másnak lennem minden másnap reggel
Ordibáltam a csendben
Holtomig állok a szennyben
Nem kell másnak lennem minden másnap reggel
Ordibáltam a csendben
Holtomig állok a szennyben
Nem kell másnak lennem minden másnap reggel
Ordít, bluntom a csendben
Holtomig állok a szennyben
Akkor startol a para
Néha már annyi sem elég
Hogy folyton tartom a szavam
Csak rombolhatom a falakat
Nem építhetem a jövőm
Szar gondolatok, kaparok
Mert én itt leszek a kövön
Este készen minden ötödik percben
Ennek ellenére magasan szálltok
Kihagytok abból, mihez közöm is lenne
De pár év múlva csak egy madarat látott
Beszélek, addig elásnak helyben
Teszel valamit, vagy várhatsz csendben
Nem egy alak írja, legyek a spanja
De nem olyan egyszerű másnak lennem
Mit okoztak a tettek
Túl sokszor kimaradtam a jóból
Temetésünkön egy orgona zengjen
De elástam mit elosztok a blokkon
Kötelető a cél, öregedünk
Hamar jöhet elő a mély, közelebb ült a baj
Mint a dögkeselyűk a szaron
Aki marad, annak ölébe kerül a hatalom
Én teszem ki magamat ennek
Valahogy olyan az éjszaka, ilyen a nap
Sosem tudom, elég időm valaha lesz-e
Arra, hogy felnézzek (mihamarabb)
Nem kérdek, engem elvisz ez a szar
Ha mindenem felélem itt mi se' marad
Húsz év telt el, de már hideg a kéz
Én úgy számolom, mindjárt beüt a krach
Mint a felütős spé, mint az első herbál
Húzom a határt, de mettől meddig
Vhelytől Pestig nem törnek meg
Mutatom, ami a vérben rejlik
A végem a kezdet, a kezdet a vég
Két span, meg a garázdaságok
Nevenincs gyerek, azért van épp itt
De az okot csak talán találod, vérem
Nem kell másnak lennem minden másnap reggel
Ordibáltam a csendben
Holtomig állok a szennyben
Nem kell másnak lennem minden másnap reggel
Ordibáltam a csendben
Holtomig állok a szennyben
Nem kell másnak lennem minden másnap reggel
Ordít, bluntom a csendben
Holtomig állok a szennyben