Ótvar Pestis - Po dalszöveg (lyrics)

Azt mondod ide süss én amoda nézek
Akkor is költöm ha nincsen pénzem
Mer’ ilyen az élet
Nyújtom, amíg a takaróm érhet
Bárcsak tudnám végre, bárcsak tudnám végre
Bárcsak tudnám végre hol jó, ha maradok
Furcsán érzem ott hol az alakok vannak
Bár néha fless ez a sok száj
De körül vesz a sűrű csend
És átölel a vakhomály
A didergős hajnalon, a teleknek alkonyán
Van virág az asztalon, itt hiába van bajom
Elsírhatnám a dalom, nem zavar a hegy halom
Az Óperenciákba lesz iránya
És ha lesz hiányom leszarom
Hogy meddig várok, nem tudom, egy életem
Egy halálom elbaszhatom, de nem hagyom

Nem érzem magam árva gyereknek
Ha еlsétálok a házad előtt
Bár tudnám végre, hogy merrе legyek


Az életem vágod mára lefőtt
Csak vágytam rá, hogy elvigyenek
De maradtam egyedül kéretlennek
Csak húztak az emberek maguk után
De soha nem kérdeztek meg
Lehetne máshogy bazdmeg
De, nem hiszek a véletlenben
Tudom hogy féltettek
De a sok fájdalmat én nem éreztem be
Hívjatok engem is éretlennek
De nem hat meg a véres emlék
A lelkem mintha tépett lenne és keserű
De valahol édes ez még
Én maga az élet lennék
Könnyű vágod a mérget vinni
Nehezebb, ha szépen mennénk
Hálát adni, meg éppen bízni
Míg elporladunk a szélek mentén
Tanuljatok ott a lényeg nyílik
Tanuljatok ott a lényeg nyílik

Azt mondod ide süss, én amoda nézek
Akkor se költöm szarra
Hogyha szarom a pénzem
Övön alul adom azokat épp be
Amiket nem mertem
Add ide, elvettem, Adidas, nike egyszerre
Mert így válik kedvemre
Bár tudnám végre hol jó, ha maradok
Kurvák vére folyjon a patakokba
Ugrál a nép és én addig leszek
Fent míg nem tépne az élet darabokra
Én kell ettem ehhez megvártam
De nem ugyanott tévedtünk el
Másfele vitt az utca minket amiket
Teszek az tényleg bűn-e? Érett gyermek
A véges szarban keresi helyét
Hogy éljen benne szépnek láttam
Mélyre ástam nem bíztam soha a véletlenre
De tudom egyszer eljön az a nap
Amikor mar nem lehetek szabadabb
Papírokká válnak az értékek sorban
Eltüntetve a kacajt maga hajt? Én, igen
ÓP, jó a stíl, ott a beat, off a feat
Jobbra húz, balra visz, balga szív, jóllakunk
Te meg ugyanúgy éhes vagy
Mint amikor koplalsz
Nincs ami orvosság csak a méreg, ami fontos
Vagy aki pont ott áll

Ha hitetlenkedik, mi haszna lenne
Minek fektessek bizalmat ebbe
Igen, elcseszte, de visszavártam
Az ideg nem kell, ezt miattam tettem
Te aki játszol, én aki nézi
Te, ki nem tartja be, mégis megigéri
Becsületkassza neked a lelkem
Ez esetben nem kérek, pedig érik már

Ha hitetlenkedik, mi haszna lenne
Minek fektessek bizalmat ebbe
Igen, elcseszte, de visszavártam
Az ideg nem kell, ezt miattam tettem
Te aki játszol, én aki nézi
Te, ki nem tartja be, mégis megigéri
Becsületkassza neked a lelkem
Ez esetben nem kérek, pedig érik már

Gecimér' mit vársz? De nem is számít
Mindenem is fázik, arrébb teszem ezt is
Hagyom a szívem diktálni ki lehet
Ki rád int? Mikor elvesztél a kánikulában
Mindig csak figyelem a semmit
Megtéveszt a báli ruhája
Egyre jobb az élet, vérem
Fel ne fogd a tétek súlyát
Mende-mondák, szép emlékek lesznek ott
A részem tudják
Eszem a helyén, mi kell az egyénhez
Sokat mondok de nem az egészet
Fejemben köd, egy este, egy élet
Saját formámra festem a képet
Nevetek nem hallja senki
Ha sírok az óperencián túl hallatszik
Mondok egy imát, csendben
Mert soha nem akartam a búval baszni
Ezek nem szakszavak
Hétköznapi volt a lakhatás
Ahogyan tizennyolc lettem vérem
Nem múlt még el a sok pattanás
Asszem így van rendjén
Soha nem növök fel hát
Sokan egy köcsögnek látnak sorba
Meg körökbe állnak
De rajtam nem röhögnek már
Többet nem szövök tervet, egy örök gyermek
Efölött lettem az úr
Múlt nincs, jövő bennem
Beköszönhetne a jelen, nem kell a bú