Crescendo - 1986 dalszöveg (lyrics)
[Crescendo - 1986 dalszöveg lyrics]
1986 ban még gyerekek voltunk
És minden más volt, mindenki tudta még
Hogy ki az ellenség és
Mindenki máshogy táncolt
Akkor még biztosra vettük
Hogy valakik leszünk
Valahová tartozunk, és megyünk
Tudtuk, mert megtanították nekünk
Hogy aki nincs ellenünk, az velünk
Utoljára teltház a Népstadionban
3: 0 a Magyar –Brazil
És ebben az évben megtanultuk azt is
Hogy hol van a térképen Csernobil
És egy kék nyakkendőt kötöttek a nyakam köré
De én már akkor sem hittem el
Hogy a tanító néni mindig igazat mond
És a kisdobos tényleg nem szemetel
Én akkor is úttörővasutas leszek
Mosolyogva szolgálom hazám
Megfogadtam azon az évnyitón ott
A Vörösmarty mozi nagyszínpadán
Mivel a szot-üdülő már régen megtelt
Máshova kellett menni már
Jött az ötlet, irány a Tátra
Pozsony és Prága minket vár ref:
Ülünk a dácsiába de tudjuk hiába
Nem érünk soha már Csehszlovákiába
Sok pofont kaptam
De keveset adtam még 1986 ban
Mégis oly szép volt talán csak mert
Rég volt a villamos sárga
A buszjegy meg kék volt
Boldogabban, az iskolapadban, még 1986 ban
1986 ban még gyerekek voltunk
És annyi mindent reméltünk
Donald rágót rágtunk és a villamoson
Jegy nélkül se féltünk
Május elsején még felvonultunk, de siklóval
Is mehettünk a várba
A Haley-üstökös felbukkanását még csak
Ötmilliárd ember látta
Mexikóban végkép kihalt a láng
6 gól és 1 katasztrófa
Csak a remény tartja még bennünk a lelket
Hogy Göd-alsón születik az új Maradona
Februárban megjött a hír: fenn
Van biztonságban a MIR
A seregről mesélt a Status Quo és
A Petőfin szólt még az Alphaville
November 7-e tiszteletére átrajzoltuk
A matek órát
Volt, aki nagyon jól rajzolt Lenint, de volt
Aki jobban tudott Aurórát
1986 ban a trapéznadrág még
A szekrényben pihent
A márványfarmer volt az igazán menő
De a Tisza cipő a divatból már kiment
De hogy mindig emlékezzünk a múltra
Hogy mennyi minden más lett azóta
Egy ország kedvence maradt az Ultra
A túró rudi meg a traubi szóda
És a vasfüggöny mentén 2 nagy
Ország életre halálra vívta harcát
Mi Bécsben a Maria Hilfer Strasse-n
Megláttuk a világ másik arcát
Mivel a szot-üdülő már régen megtelt
Máshova kellett menni már
Jött az ötlet, irány a Tátra
Pozsony és Prága minket vár
És minden más volt, mindenki tudta még
Hogy ki az ellenség és
Mindenki máshogy táncolt
Akkor még biztosra vettük
Hogy valakik leszünk
Valahová tartozunk, és megyünk
Tudtuk, mert megtanították nekünk
Hogy aki nincs ellenünk, az velünk
Utoljára teltház a Népstadionban
3: 0 a Magyar –Brazil
És ebben az évben megtanultuk azt is
Hogy hol van a térképen Csernobil
És egy kék nyakkendőt kötöttek a nyakam köré
De én már akkor sem hittem el
Hogy a tanító néni mindig igazat mond
És a kisdobos tényleg nem szemetel
Én akkor is úttörővasutas leszek
Mosolyogva szolgálom hazám
Megfogadtam azon az évnyitón ott
A Vörösmarty mozi nagyszínpadán
Mivel a szot-üdülő már régen megtelt
Máshova kellett menni már
Jött az ötlet, irány a Tátra
Pozsony és Prága minket vár ref:
Ülünk a dácsiába de tudjuk hiába
Nem érünk soha már Csehszlovákiába
Sok pofont kaptam
De keveset adtam még 1986 ban
Mégis oly szép volt talán csak mert
Rég volt a villamos sárga
A buszjegy meg kék volt
Boldogabban, az iskolapadban, még 1986 ban
1986 ban még gyerekek voltunk
És annyi mindent reméltünk
Donald rágót rágtunk és a villamoson
Jegy nélkül se féltünk
Május elsején még felvonultunk, de siklóval
Is mehettünk a várba
A Haley-üstökös felbukkanását még csak
Ötmilliárd ember látta
Mexikóban végkép kihalt a láng
6 gól és 1 katasztrófa
Csak a remény tartja még bennünk a lelket
Hogy Göd-alsón születik az új Maradona
Februárban megjött a hír: fenn
Van biztonságban a MIR
A seregről mesélt a Status Quo és
A Petőfin szólt még az Alphaville
November 7-e tiszteletére átrajzoltuk
A matek órát
Volt, aki nagyon jól rajzolt Lenint, de volt
Aki jobban tudott Aurórát
1986 ban a trapéznadrág még
A szekrényben pihent
A márványfarmer volt az igazán menő
De a Tisza cipő a divatból már kiment
De hogy mindig emlékezzünk a múltra
Hogy mennyi minden más lett azóta
Egy ország kedvence maradt az Ultra
A túró rudi meg a traubi szóda
És a vasfüggöny mentén 2 nagy
Ország életre halálra vívta harcát
Mi Bécsben a Maria Hilfer Strasse-n
Megláttuk a világ másik arcát
Mivel a szot-üdülő már régen megtelt
Máshova kellett menni már
Jött az ötlet, irány a Tátra
Pozsony és Prága minket vár