Dalriada - Thury György balladája 1. rész dalszöveg (lyrics)
[Dalriada - Thury György balladája 1. rész dalszöveg lyrics]
Három nap jött fel az
Égre, három baljóslatú jel
Nehéz időknek nagy vitézi ragyogtak
Lám, e földön fel
Lándzsa, kard és kopjatörés volt
Jó vitézlő oskola
Karddal védték így a békét
Mezei legény és katona
Kevés oly vitéz termett a
Világra, mint Thury György
Hálával emlegette a pogánytól elgyötört föld
Két bősz sas közt, egyik sem
Jobb, szenvedett a nemzetünk, híres vitéz
Végváraink csillaga volt ő nekünk
Zöldítsétek egek hamar az erdőket
Hogy próbálhassuk már nyugodt fegyverünket!
Szabad ország, vérrel vett béke
Utódainknak öröksége
Ezért küzdünk, ennek élünk
Pusztul, romlik nemzedékünk
Áldozatunk nem hiába
Fény derül majd a hazára
Beste pogánynak soha barátja nem
Voltam, nem leszek
Rongyos vitéz jómagam is
De mégis győzelmet veszek
Rajta legények, zsoldunk fogytán
Csapjunk rájuk igazán
Víg örömmel, fegyverünkkel
Forgolódjunk szaporán
Zöldüljön fel föld és erdő, adjon
Az ég most szép nyarat
Hadd forogjon hadi szerszámunk
Ritkítsuk a pogányokat
Kontyos fejjel díszítjük fel
Végváraink kapuját
Hadd lássa meg, hadd tudja meg, eddig jöttél
Ne tovább
Szabad ország, vérrel vett béke
Utódainknak öröksége
Ezért küzdünk, ennek élünk
Pusztul, romlik nemzedékünk
Áldozatunk nem hiába
Fény derül majd a hazára
Zöldítsétek egek hamar az erdőket
Hogy próbálhassuk már nyugodt fegyverünket!
Ellenségeinkkel egyszer hogy kikeljünk
Török pogányokkal vígan megütközhessünk!
Szabad ország, vérrel vett béke
Utódainknak öröksége
Ezért küzdünk, ennek élünk
Pusztul, romlik nemzedékünk
Áldozatunk nem hiába
Fény derül majd a hazára
Égre, három baljóslatú jel
Nehéz időknek nagy vitézi ragyogtak
Lám, e földön fel
Lándzsa, kard és kopjatörés volt
Jó vitézlő oskola
Karddal védték így a békét
Mezei legény és katona
Kevés oly vitéz termett a
Világra, mint Thury György
Hálával emlegette a pogánytól elgyötört föld
Két bősz sas közt, egyik sem
Jobb, szenvedett a nemzetünk, híres vitéz
Végváraink csillaga volt ő nekünk
Zöldítsétek egek hamar az erdőket
Hogy próbálhassuk már nyugodt fegyverünket!
Szabad ország, vérrel vett béke
Utódainknak öröksége
Ezért küzdünk, ennek élünk
Pusztul, romlik nemzedékünk
Áldozatunk nem hiába
Fény derül majd a hazára
Beste pogánynak soha barátja nem
Voltam, nem leszek
Rongyos vitéz jómagam is
De mégis győzelmet veszek
Rajta legények, zsoldunk fogytán
Csapjunk rájuk igazán
Víg örömmel, fegyverünkkel
Forgolódjunk szaporán
Zöldüljön fel föld és erdő, adjon
Az ég most szép nyarat
Hadd forogjon hadi szerszámunk
Ritkítsuk a pogányokat
Kontyos fejjel díszítjük fel
Végváraink kapuját
Hadd lássa meg, hadd tudja meg, eddig jöttél
Ne tovább
Szabad ország, vérrel vett béke
Utódainknak öröksége
Ezért küzdünk, ennek élünk
Pusztul, romlik nemzedékünk
Áldozatunk nem hiába
Fény derül majd a hazára
Zöldítsétek egek hamar az erdőket
Hogy próbálhassuk már nyugodt fegyverünket!
Ellenségeinkkel egyszer hogy kikeljünk
Török pogányokkal vígan megütközhessünk!
Szabad ország, vérrel vett béke
Utódainknak öröksége
Ezért küzdünk, ennek élünk
Pusztul, romlik nemzedékünk
Áldozatunk nem hiába
Fény derül majd a hazára