Dinnyés József - Ne fuss az álmok után dalszöveg (lyrics)

Egyszer régen egy kedves kisfiú
Azt álmodta a bűnből nincs kiút
Bántotta a lelkiismeret
Hogy álmaiktól szenvednek az emberek
Hogyha utcán sétálgatott meg-megállt
Füstös gyárak kapujában várt
Szomorú arcot keresett de nem talált
Pedig minden embert jól megnézett már

Harminc éves férfi álarcát
Feltette a kissrác úgy sétált
Nagykomolyan vendéglőbe ment
S ott figyelte az emberek

Söröskorsók féldecik az asztalon
Könnyű mámor ült ki az arcokon
Csalódottan legyintett a kisfiú
Tudta már hogy semmire se jut

Láthatatlanná vált a kissrác
Úgy eredt az emberek után


Lakásukba betolakodott
Álmokat keresett álmokat

Az egyik álma palotákba vitte el
A másik álma kisgyermeke volt
A harmadik erdőt mezőt álmodott
A negyediknek szeretője volt

Reggel mikor felébredtek ők
Eltűnt álmuk szemükbe könny szökött
Megmosdottak felöltözködtek
S munkába mentek mint a többi reggelen

Miért nem lesz az álomból valóság
Nem lenne akkor reggelente könny
Paloták és gyerekek és szeretők
Nem csábítana álomhercegnő

A kisfiú lassan haza ment
S lefeküdt az ágyra csendesen
Sokáig rázta szenvedő zokogás
A forró könnyek álomba ringatták

Azt álmodta királylánnyal sétálgat
Palotája mézeskalács vár
De reggelre az álma messze-messze járt
Búcsú nélkül ó tovább állt