Dinnyés József - Tönkből sarjadt vesszők dalszöveg (lyrics)

Mint fatönkből gyenge vessző
Nemzedékünk szerteszét nő:
Tarolt erdőn kusza cseplesz -
Hős sudár belőle nem lesz

A fát, szüntén vad viharnak
Felvágták fejszés hatalmak
Csak a csonkja maradt itt meg
Ebből hajtjuk vesszeinket

Mért kárhoztunk cserje-sorsra?
Csak olyan sarj nő magosra
Melyet múltak roncsa nem köt -
Egy gyökérből ki vár erdőt?

Úgy kéne: külön - de egyért!
S nem így: együtt, de csepleszként
Nem vesszőként, melynek árthat
Minden korcs nyúl, belerághat

Álmunk más volt: szálfa-álom


De már késő, vége, látom -
Csonkát szül a csonka élet
Koronánk, ég, el nem érhet!