Droxun - Fél16 dalszöveg (lyrics)
[Droxun - Fél16 dalszöveg lyrics]
Keresnem kellett egy menedéket
Mielőtt a gondok eltemetnének
Ezután engem elfelednének
Végül pedig nem keresnének
De én ezt nem engedem
A porból én is feléledem
Aztán leszek elégedett
Ha minden mérget elégettem
Te is hallod a szövegemen
Én semmit sem követelek
A többiek csak kötekednek
Mindannyian megöregednek
Én csak arra törekedem
Az életem egyre könnyebb legyen
Én is mire öreg leszek
A kezeimet majd ölbe teszem
Mondtam, hogy többet nem leszek térden
Láttam a fényem, nem maradtam tétlen
Megtettem a léptem, közben nem féltem
Az égre felnéztem, a csúcsra felértem
Mondtam, hogy többet nem leszek térden
Láttam a fényem, nem maradtam tétlen
Megtettem a léptem, közben nem féltem
Az égre felnéztem, a csúcsra felértem
Én csak abban a tudatban voltam
Az emberek nem fognak látni majd holtan
Mert minden amit kaptam, magammal hoztam
A csúcsra, sebeimet lemostam
Igaz, még mindent én sem láttam
Vannak utak, ahol még nem jártam
Lehet egy ösvény melletti járda
És lehet egy tudatba bele lett zárva
Fél tizenhatot mutatott az órám
Mikor a szemem, megakadt egy szónál
Jelentését nem tudom, hiányzott a szótár
De nem álltam meg, és megért egy próbát
Hogy menjek előre és vissza se nézzek
Az új dolgoktól nem kell fogy féljek
És innentől kezdve már mindent értek
Útmutatót az élethez, nem kell hogy kérjek
Kiskoromban elégszer fogták a kezem
A hibák mellett a jót is észre vegyem
Ez megtette hatását, berögzült a fejembe
Felnövésem határán, csak ez jutott eszembe
Jó nevelt gyerekként léptem be az életbe
A közösség és bizalom
Az volt egy nagy tév eszme
Hazugok körében, nem volt sok értelme
Hogy létezés mellett, nőjön a félelmem
Így az első lépést is megtettem
A bántásnak többé én nem engedtem
Erőt merítettem a lelkemnek
Még Isten is itt volt mellettem
Végig nézte ahogy felmentem
Hogy miket tettem és nem elvettem
De nem felejtem el, hogy honnan kezdtem
Egy sebhely jelenti a történelmem
Mondtam, hogy többet nem leszek térden
Láttam a fényem, nem maradtam tétlen
Megtettem a léptem, közben nem féltem
Az égre felnéztem, a csúcsra felértem
Mondtam, hogy többet nem leszek térden
Láttam a fényem, nem maradtam tétlen
Megtettem a léptem, közben nem féltem
Az égre felnéztem, a csúcsra felértem
Én csak abban a tudatban voltam
Az emberek nem fognak látni majd holtan
Mert minden amit kaptam, magammal hoztam
A csúcsra, sebeimet lemostam
Igaz, még mindent én sem láttam
Vannak utak, hol még nem jártam
Lehet egy ösvény melletti járda
És lehet egy tudatba bele lett zárva
Mielőtt a gondok eltemetnének
Ezután engem elfelednének
Végül pedig nem keresnének
De én ezt nem engedem
A porból én is feléledem
Aztán leszek elégedett
Ha minden mérget elégettem
Te is hallod a szövegemen
Én semmit sem követelek
A többiek csak kötekednek
Mindannyian megöregednek
Én csak arra törekedem
Az életem egyre könnyebb legyen
Én is mire öreg leszek
A kezeimet majd ölbe teszem
Mondtam, hogy többet nem leszek térden
Láttam a fényem, nem maradtam tétlen
Megtettem a léptem, közben nem féltem
Az égre felnéztem, a csúcsra felértem
Mondtam, hogy többet nem leszek térden
Láttam a fényem, nem maradtam tétlen
Megtettem a léptem, közben nem féltem
Az égre felnéztem, a csúcsra felértem
Én csak abban a tudatban voltam
Az emberek nem fognak látni majd holtan
Mert minden amit kaptam, magammal hoztam
A csúcsra, sebeimet lemostam
Igaz, még mindent én sem láttam
Vannak utak, ahol még nem jártam
Lehet egy ösvény melletti járda
És lehet egy tudatba bele lett zárva
Fél tizenhatot mutatott az órám
Mikor a szemem, megakadt egy szónál
Jelentését nem tudom, hiányzott a szótár
De nem álltam meg, és megért egy próbát
Hogy menjek előre és vissza se nézzek
Az új dolgoktól nem kell fogy féljek
És innentől kezdve már mindent értek
Útmutatót az élethez, nem kell hogy kérjek
Kiskoromban elégszer fogták a kezem
A hibák mellett a jót is észre vegyem
Ez megtette hatását, berögzült a fejembe
Felnövésem határán, csak ez jutott eszembe
Jó nevelt gyerekként léptem be az életbe
A közösség és bizalom
Az volt egy nagy tév eszme
Hazugok körében, nem volt sok értelme
Hogy létezés mellett, nőjön a félelmem
Így az első lépést is megtettem
A bántásnak többé én nem engedtem
Erőt merítettem a lelkemnek
Még Isten is itt volt mellettem
Végig nézte ahogy felmentem
Hogy miket tettem és nem elvettem
De nem felejtem el, hogy honnan kezdtem
Egy sebhely jelenti a történelmem
Mondtam, hogy többet nem leszek térden
Láttam a fényem, nem maradtam tétlen
Megtettem a léptem, közben nem féltem
Az égre felnéztem, a csúcsra felértem
Mondtam, hogy többet nem leszek térden
Láttam a fényem, nem maradtam tétlen
Megtettem a léptem, közben nem féltem
Az égre felnéztem, a csúcsra felértem
Én csak abban a tudatban voltam
Az emberek nem fognak látni majd holtan
Mert minden amit kaptam, magammal hoztam
A csúcsra, sebeimet lemostam
Igaz, még mindent én sem láttam
Vannak utak, hol még nem jártam
Lehet egy ösvény melletti járda
És lehet egy tudatba bele lett zárva