Általános Rizikó - Emberek dalszöveg (lyrics)
[Általános Rizikó - Emberek dalszöveg lyrics]
Redzs:
Itt állok előttetek, és ti engem hallgattok
Felemeltem fejem, és pont ezért hallhattok
Elmondom most nektek, mivé lett
Hát ez a világ
És mitől pusztul el lassan minden egyes virág
Arra lettem figyelmes, hogy
Felbomlik egy rendszer
Melyben megtalálható majd' minden
Egyes ember
Az értelmesség rendszere mely orrom
Előtt dől össze
Az utcán ezért verhetnek akárkit kékre-zöldre
Próbáltam változtatni a világon jó irányba
Az emberek többsége elküldött, így hiába
Minden erőfeszítés, mit belefektettem abba
Hogy könnyebb legyen összes
Hallgatómnak sorsa
Mondhattam, hiába, mindenki csak menekült
Bezárt ajtók mögé, hova hangom
Már be nem ült
Mert csak ennyit tudtok, a bajok elől futni
És hogy miért teszitek
Már meg nem fogom tudni
- - - - - - - - - - - - - - - - --
Állok és várom, hogy felnyissátok szemetek
Lássátok végre mi lett belőlünk emberek
Vigad a gazdag, kukázik a szegény
Ömlik a vér, és a gyilkosság erény
- - - - - - - - - - - - - - - - --
2
Mint minden, az élet véget ér majd egyszer
Te minek félnél ettől
Feküdj csak ne kelj fel!
Nyugodtan nézd végig, az idő miként múlik el
Az emberek szíve eközben miket szenved el!
Tovatűnik hitük, már nem lázadnak
Fel ha kell, miért nem éreznek
Ezt magyarázd már el haver!
Én nem értem őket, mintha lemerültek volna
Míg a testük itt, lelkük a pokolba'
Szenved, talán ez lett fent meg írva
Kérdésem csak egy maradt: ez
Miért nem annak sorsa
Ki lopott, csalt meg hazudott
Fűt meg fát ígérgetett
De múltja nem tartalmaz be tartott ígéretet
Ezt ő érdemelné, nem egy ártatlan lélek
Kinek egy bűne van csak
Bár az is inkább vétek
Hogy bele született ebbe
Az elcseszett rendszerbe
Hol hiába küszködik
Már bizony nem lesz megmentve
- - - - - - - - - - - - - - - - - -
Állok és várom, hogy felnyissátok szemetek
Lássátok végre mi lett belőlünk emberek
Vigad a gazdag, kukázik a szegény
Ömlik a vér és a gyilkosság erény
- - - - - - - - - - - - - - - - - - 3
Vakság és sötétség, elhomályosul világunk
Egy kis láng az nem sok
De mi még annyit sem látunk
Elhal belőlünk reményünk utolsó kis parázsa
Hogy fájdalmat érezzünk
Nem kell várnunk halálra
Sötét viharfelhők gyülekeznek a város felett
Bár te nem tehetsz róla
Mégis elveszted a fejed
Őrületbe hajszolod magad egy kis fényért
Vagy esetlen epekedsz isteni segítségért
Sajnálom, de nem tudok továbbra is így élni
A sarokba roskadva csak Istenben hinni
Mert túl sok mindent láttam
Főleg rossz dolgokat, vagy boldog embereket
De belőlük nem túl sokat
Mert szenvedés és gyötrelem
Kísér végig utamon, mikor lesz majd vége? A
Választ tényleg nem tudom
Neked azt meg fogadom
Harcolok minden erőmmel
Jöhet akármi, én útját állom testemmel
- - - - - - - - - - - - - - - - - -
Állok és várom, hogy felnyissátok szemetek
Lássátok végre mi lett belőlünk emberek
Vigad a gazdag, kukázik a szegény
Ömlik a vér és a gyilkosság erény
- - - - - - - - - - - - - - - - - -
Itt állok előttetek, és ti engem hallgattok
Felemeltem fejem, és pont ezért hallhattok
Elmondom most nektek, mivé lett
Hát ez a világ
És mitől pusztul el lassan minden egyes virág
Arra lettem figyelmes, hogy
Felbomlik egy rendszer
Melyben megtalálható majd' minden
Egyes ember
Az értelmesség rendszere mely orrom
Előtt dől össze
Az utcán ezért verhetnek akárkit kékre-zöldre
Próbáltam változtatni a világon jó irányba
Az emberek többsége elküldött, így hiába
Minden erőfeszítés, mit belefektettem abba
Hogy könnyebb legyen összes
Hallgatómnak sorsa
Mondhattam, hiába, mindenki csak menekült
Bezárt ajtók mögé, hova hangom
Már be nem ült
Mert csak ennyit tudtok, a bajok elől futni
És hogy miért teszitek
Már meg nem fogom tudni
- - - - - - - - - - - - - - - - --
Állok és várom, hogy felnyissátok szemetek
Lássátok végre mi lett belőlünk emberek
Vigad a gazdag, kukázik a szegény
Ömlik a vér, és a gyilkosság erény
- - - - - - - - - - - - - - - - --
2
Mint minden, az élet véget ér majd egyszer
Te minek félnél ettől
Feküdj csak ne kelj fel!
Nyugodtan nézd végig, az idő miként múlik el
Az emberek szíve eközben miket szenved el!
Tovatűnik hitük, már nem lázadnak
Fel ha kell, miért nem éreznek
Ezt magyarázd már el haver!
Én nem értem őket, mintha lemerültek volna
Míg a testük itt, lelkük a pokolba'
Szenved, talán ez lett fent meg írva
Kérdésem csak egy maradt: ez
Miért nem annak sorsa
Ki lopott, csalt meg hazudott
Fűt meg fát ígérgetett
De múltja nem tartalmaz be tartott ígéretet
Ezt ő érdemelné, nem egy ártatlan lélek
Kinek egy bűne van csak
Bár az is inkább vétek
Hogy bele született ebbe
Az elcseszett rendszerbe
Hol hiába küszködik
Már bizony nem lesz megmentve
- - - - - - - - - - - - - - - - - -
Állok és várom, hogy felnyissátok szemetek
Lássátok végre mi lett belőlünk emberek
Vigad a gazdag, kukázik a szegény
Ömlik a vér és a gyilkosság erény
- - - - - - - - - - - - - - - - - - 3
Vakság és sötétség, elhomályosul világunk
Egy kis láng az nem sok
De mi még annyit sem látunk
Elhal belőlünk reményünk utolsó kis parázsa
Hogy fájdalmat érezzünk
Nem kell várnunk halálra
Sötét viharfelhők gyülekeznek a város felett
Bár te nem tehetsz róla
Mégis elveszted a fejed
Őrületbe hajszolod magad egy kis fényért
Vagy esetlen epekedsz isteni segítségért
Sajnálom, de nem tudok továbbra is így élni
A sarokba roskadva csak Istenben hinni
Mert túl sok mindent láttam
Főleg rossz dolgokat, vagy boldog embereket
De belőlük nem túl sokat
Mert szenvedés és gyötrelem
Kísér végig utamon, mikor lesz majd vége? A
Választ tényleg nem tudom
Neked azt meg fogadom
Harcolok minden erőmmel
Jöhet akármi, én útját állom testemmel
- - - - - - - - - - - - - - - - - -
Állok és várom, hogy felnyissátok szemetek
Lássátok végre mi lett belőlünk emberek
Vigad a gazdag, kukázik a szegény
Ömlik a vér és a gyilkosság erény
- - - - - - - - - - - - - - - - - -