ANGEL (HU) - Kicsi angyal dalszöveg (lyrics)
[ANGEL HU - Kicsi angyal dalszöveg lyrics]
I széthullok darabokra, könnyes szemmel
Gondolok a napokra, nézek a lapokra, melyet
Rózsaszín naplóm őriz
Megőrít a tudat, és fáj az a keserves íz
Jéggé dermed a víz, ahogy a
Szív, legörbül az ív
Nincs többé mosoly, mint egy
Fogoly fogom a rácsokat
Nem kapsz már csókokat
Csak elbaszott bókokat
Mérges pókokat az álmodban
Melyek nyakadba marnak
Üvöltenél, de téged már soha
Meg nem hallanak, mintha a falnak beszélnél
Mindenki átnéz feletted
Senki nincs már melletted
Rájössz ezt elcseszted
Elvesztetted, amit rég a sajátodnak hittél
Rossz kulcsot vittél az útra
A fájdalom itt él
Hát érezd, hogy miért van ez, ne kérdezd
Ne fékezd le magad, már
Úgyis késő, nincs véső
A szó nem a vallomásé, és ő már másé
Minden ajtó bezárult, lelked a látomásé
Újabb állomásé
Ref () kicsi angyal, újra szárnyakra kel
De az utolsó dalt ne játszd még ma el
Álmodj tovább, elringat egy dallam
Eltűnök én is, de ne félj, csak halkan
I I neked tetszik vagy nem, nekem
Már mindegy teljesen, nem számít mit írok
Szépen, kedvesen, szerelmesen
Szomorúan szellemesen, egy szellem lesen
Épp a semmit lesem
Keresem azt, ami nincs, ami
Még számomra kincs, de szorít egy érzés, a
Csuklómon zárt bilincs
Majd ha mozdul a kilincs
Nyíl szúrja át a szívem
Színem hófehér, amikor érzem, hogy végem
De még nem! Létem csak most fedezted fel
Mérgem ellen küzdesz égbe emelt kezekkel
Lemezekkel árasztasz el, de nem ezekkel kéne
Mi lenne az utolsó szó, ha
A többi ki nem férne, de érne e valamit, ha
Az előzőket sem értetted
Összetépted képem, de nem tudod mért tetted
Úgy féltetted életed, hogy
Elvesztetted énedet
Már senkit nem érdekel az éneked
Hát ég veled!
Ref ()
I I I
Eltűnök halkan, talán észre sem veszed
Tudom jól, már rég nem rajtam jár az eszed
Azt teszed, amit érzel, most is mikor vérzel
Ha bajban vagy már nem engem kérdezel
Nem érdekel, hogy létezel, én
Megtettem, amit tehettem
Ez van, a végén már feletted nevettem
Nem lehettem kedvesebb, mikor átvertél engem
Szlengem leszóltad és megaláztad a nevem
Nekem nem kell ilyen barát
Sem ismerős se semmi
Ha nem tetszik valami, nyugodtan
El lehet menni
Csak ennyi, ha kell én is tovább lépek
Bár kicsit még félek, mert emlékeim sem épek
Nem szépek a képek, amik felvillannak olykor
Szerencsére ez már rég nem az ókor
De sokszor szeretnék én még előrébb futni
És mindent tudni
Ha elmegyek vajon eszedbe fogok e még jutni
Ref ()
Gondolok a napokra, nézek a lapokra, melyet
Rózsaszín naplóm őriz
Megőrít a tudat, és fáj az a keserves íz
Jéggé dermed a víz, ahogy a
Szív, legörbül az ív
Nincs többé mosoly, mint egy
Fogoly fogom a rácsokat
Nem kapsz már csókokat
Csak elbaszott bókokat
Mérges pókokat az álmodban
Melyek nyakadba marnak
Üvöltenél, de téged már soha
Meg nem hallanak, mintha a falnak beszélnél
Mindenki átnéz feletted
Senki nincs már melletted
Rájössz ezt elcseszted
Elvesztetted, amit rég a sajátodnak hittél
Rossz kulcsot vittél az útra
A fájdalom itt él
Hát érezd, hogy miért van ez, ne kérdezd
Ne fékezd le magad, már
Úgyis késő, nincs véső
A szó nem a vallomásé, és ő már másé
Minden ajtó bezárult, lelked a látomásé
Újabb állomásé
Ref () kicsi angyal, újra szárnyakra kel
De az utolsó dalt ne játszd még ma el
Álmodj tovább, elringat egy dallam
Eltűnök én is, de ne félj, csak halkan
I I neked tetszik vagy nem, nekem
Már mindegy teljesen, nem számít mit írok
Szépen, kedvesen, szerelmesen
Szomorúan szellemesen, egy szellem lesen
Épp a semmit lesem
Keresem azt, ami nincs, ami
Még számomra kincs, de szorít egy érzés, a
Csuklómon zárt bilincs
Majd ha mozdul a kilincs
Nyíl szúrja át a szívem
Színem hófehér, amikor érzem, hogy végem
De még nem! Létem csak most fedezted fel
Mérgem ellen küzdesz égbe emelt kezekkel
Lemezekkel árasztasz el, de nem ezekkel kéne
Mi lenne az utolsó szó, ha
A többi ki nem férne, de érne e valamit, ha
Az előzőket sem értetted
Összetépted képem, de nem tudod mért tetted
Úgy féltetted életed, hogy
Elvesztetted énedet
Már senkit nem érdekel az éneked
Hát ég veled!
Ref ()
I I I
Eltűnök halkan, talán észre sem veszed
Tudom jól, már rég nem rajtam jár az eszed
Azt teszed, amit érzel, most is mikor vérzel
Ha bajban vagy már nem engem kérdezel
Nem érdekel, hogy létezel, én
Megtettem, amit tehettem
Ez van, a végén már feletted nevettem
Nem lehettem kedvesebb, mikor átvertél engem
Szlengem leszóltad és megaláztad a nevem
Nekem nem kell ilyen barát
Sem ismerős se semmi
Ha nem tetszik valami, nyugodtan
El lehet menni
Csak ennyi, ha kell én is tovább lépek
Bár kicsit még félek, mert emlékeim sem épek
Nem szépek a képek, amik felvillannak olykor
Szerencsére ez már rég nem az ókor
De sokszor szeretnék én még előrébb futni
És mindent tudni
Ha elmegyek vajon eszedbe fogok e még jutni
Ref ()