ANGEL (HU) - Ülj le egyes! (ft. Klajkó Szandy) dalszöveg (lyrics)
[ANGEL HU - Ülj le egyes! ft. Klajkó Szandy dalszöveg lyrics]
Két szín, ez az mi téged jellemez
Élj igy, amíg elbírja a jelmezed
Épp hogy el nem tiportál, hű de kedves
De emberségből elbuktál, ÜLJ LE EGYES!
Angel
Nem keresem a szavakat, de tetteid el árulnak
Hány ajtó kinyilik előtted
De örökre be zárulhat hány utat kezdtél el
De a célod mindig menekül
Mert ki hazugságból épitkezik
Előbb-utóbb belesül egyik váladon az angyal
A másikon az ördög ül az utóbbira hallgatsz
Mert a szép szó ugyis eltörpül
Nem könnyü úgy élni
Hogy az legyél aki szeretnél
Mert túl sok lesz az akadály
És kevesebb a menetszél
Feleszméltem párszor hogy
Az érdek ami vezérel
Ha kamuzásról van szó akkor
Nem éred be kevéssel
Nem ésszel hanem ösztönből
Az egó pedig rögtön nől
Aki nem tesz érted eleget
Szemedben csak lábtörlő
Átköltöm a múltam és a szerepek meg változnak
Igaz barat kevesebb és lesznek
Akik majd átkoznak nem állok be a sorba
Én már csak magamra hallgatok
Ülj le egyes, ennél többet én nem adhatok
Két szín, ez az mi téged jellemez
Élj igy, amíg elbírja a jelmezed
Épp hogy el nem tiportál, hű de kedves
De emberségből elbuktál, ÜLJ LE EGYES!
Angel többre tartod magad mint bár ki más
De mire fel
Annak amit elmondasz én a felét se hiszem el
A szivemmel látok
Nem más kellett hogy megértsem
Nélküled még többet ér az amit eddig elértem
Kinek nem inge ne vegye magara
Nem invitált a darab szám
Nem tudnám egybe küldeni még
Akkor se ha akarnám
Klajkó Szandi
Eljött az idő, most kell elmondani
Csak szavakba önteni nem lehordani
Tudom, hogy kellene a protekció
De még kéne mögé egy produkció
Túl sokan kapaszkodnak másokon
De én ezektől napról napra változom
Megkaptam a pofont, majd kapsz érte pacsit
Aztán fogd meg az egódat és
Húzzál rá egy zacsit
A tanitás meg volt nagyon köszi szépen
Mostmár üljél egyedül egy másik széken
A fagyi vissza nyal, de jó mélyre
A gagyi nem marad sokáig fénybe
Az a baj öcsi háhá, végül én tettelek jégre
Két szín, ez az mi téged jellemez
Élj igy, amíg elbírja a jelmezed
Épp hogy el nem tiportál, hű de kedves
De emberségből elbuktál, ÜLJ LE EGYES!
Élj igy, amíg elbírja a jelmezed
Épp hogy el nem tiportál, hű de kedves
De emberségből elbuktál, ÜLJ LE EGYES!
Angel
Nem keresem a szavakat, de tetteid el árulnak
Hány ajtó kinyilik előtted
De örökre be zárulhat hány utat kezdtél el
De a célod mindig menekül
Mert ki hazugságból épitkezik
Előbb-utóbb belesül egyik váladon az angyal
A másikon az ördög ül az utóbbira hallgatsz
Mert a szép szó ugyis eltörpül
Nem könnyü úgy élni
Hogy az legyél aki szeretnél
Mert túl sok lesz az akadály
És kevesebb a menetszél
Feleszméltem párszor hogy
Az érdek ami vezérel
Ha kamuzásról van szó akkor
Nem éred be kevéssel
Nem ésszel hanem ösztönből
Az egó pedig rögtön nől
Aki nem tesz érted eleget
Szemedben csak lábtörlő
Átköltöm a múltam és a szerepek meg változnak
Igaz barat kevesebb és lesznek
Akik majd átkoznak nem állok be a sorba
Én már csak magamra hallgatok
Ülj le egyes, ennél többet én nem adhatok
Két szín, ez az mi téged jellemez
Élj igy, amíg elbírja a jelmezed
Épp hogy el nem tiportál, hű de kedves
De emberségből elbuktál, ÜLJ LE EGYES!
Angel többre tartod magad mint bár ki más
De mire fel
Annak amit elmondasz én a felét se hiszem el
A szivemmel látok
Nem más kellett hogy megértsem
Nélküled még többet ér az amit eddig elértem
Kinek nem inge ne vegye magara
Nem invitált a darab szám
Nem tudnám egybe küldeni még
Akkor se ha akarnám
Klajkó Szandi
Eljött az idő, most kell elmondani
Csak szavakba önteni nem lehordani
Tudom, hogy kellene a protekció
De még kéne mögé egy produkció
Túl sokan kapaszkodnak másokon
De én ezektől napról napra változom
Megkaptam a pofont, majd kapsz érte pacsit
Aztán fogd meg az egódat és
Húzzál rá egy zacsit
A tanitás meg volt nagyon köszi szépen
Mostmár üljél egyedül egy másik széken
A fagyi vissza nyal, de jó mélyre
A gagyi nem marad sokáig fénybe
Az a baj öcsi háhá, végül én tettelek jégre
Két szín, ez az mi téged jellemez
Élj igy, amíg elbírja a jelmezed
Épp hogy el nem tiportál, hű de kedves
De emberségből elbuktál, ÜLJ LE EGYES!