Gombocz Bence - Gondolat dalszöveg (lyrics)
[Gombocz Bence - Gondolat dalszöveg lyrics]
A szemedből kilopja a színt
De előbb én bokán rúgom
Ám a végzetet így csak elodázom
Hazudsz a világról, ott többé nap nem kél!
Angyalok szívéből csendesen ömlik a vér
Munkáját végző derék halál hadat üzen!
Bármit mondasz megszépül, s én elhiszem
Így élünk – halunk – félünk
Te vagy az ember!
Testedben régóta látod: folyik a vér
Kerülünk – utálunk – félünk
Nem nézünk a napra
Mintha meguntuk volna azt
Hogy nyugszik és kél
Így élünk – halunk – félünk
Te vagy az ember!
Testedben régóta látod: folyik a vér
Kerülünk – utálunk – félünk
Nem nézünk a napra, mintha megtudtuk volna
Hogy miért nyugszik és kél
Megtudtuk volna, hogy miért nyugszik és kél
Mintha megtudtuk volna
Hogy miért nyugszik és kél
Megtudtuk volna, hogy miért nyugszik és kél