Gombocz Bence - Jövő-emlék dalszöveg (lyrics)

Csend csend álmokon túl, vágyakon túl
Látom a lelked és érzem, hogy te vagy a csend
Lent álmokon túl, vágyakon túl
Látom, hogy végül ki marad fönt és lent
Lent, álmokon túl, vágyakon
Túl, megint megelőzve
Előbb mondom, előbb mondom

Szállj! Akkor is röpülj, ha fáj!
Talpad földet nem érint már
Elbújunk a Hold mögé

Lelked egy nyíló virág, téged tart minden ág
Szállj el a csillagok mögé

Akarat idegen földre lép! Háború lett és vér!
Ám a csillagok mögé nem ér
A virág is elhervad egyszer! Harcoknak
Is majd vége lesz egyszer!
S egy csillag lehull, s visszatérsz
Majd a föld alól mászok ki én!
S majd a holnap romjain éldegélünk
Szép lassan leszáll az éj
Az álmok visszatérnek, ám a
Gyűlölet ismét feléled
Éppen hogy súgom, éppen hogy súgom:

Szállj! Akkor is röpülj, ha fáj!
Talpad földet nem érint már
Elbújunk a Hold mögé

De nem szállsz még tovább
Mielőtt minden a fejére áll
Bennetek nyomot hagyunk…:

Életre kél múlt s jövő-emlék
Oly sokszor vetített kép: te és én
Mi is éltünk egyszer rég!
S nekünk is édes volt a kép: te és én

Míg ember él, jelenben él
Múltjáról jövőjére néz
Jelenre hullt jövő a múlt
Sorsából még sosem tanult mígél